Békéscsaba 1990 óta megyei jogú város, Békés megye közlekedési, kereskedelmi, feldolgozóipari, kulturális és oktatási központja. Neves kulturális és gasztronómiai rendezvények színhelye. A híres festőművész, Munkácsy Mihály gyermekéveit Békéscsabán töltötte, ennek tiszteletére az ő nevét viseli a megye történetét, nevezetességeit bemutató múzeum. A város másik nevezetessége...
Békéscsaba 1990 óta megyei jogú város, Békés megye közlekedési, kereskedelmi, feldolgozóipari, kulturális és oktatási központja. Neves kulturális és gasztronómiai rendezvények színhelye.
A híres festőművész,
Munkácsy Mihály gyermekéveit Békéscsabán töltötte, ennek tiszteletére az ő nevét viseli a megye történetét, nevezetességeit bemutató
múzeum. A város másik nevezetessége a
Munkácsy-emlékház, ahol a művész személyes tárgyai mellett alkotásai is láthatók. Igazi különlegességnek számít a mai művész, Schéner Mihály Munkácsy-díjas képzőművész által megformált szobrokkal, mézéskalács-figurákkal, rajzokkal benépesített
Meseház. A műemlékek közül mindenképpen figyelmet érdemel az
evangélikus templom.
Várostörténet
A Körösök völgyét a IX. század végén szállták meg a honfoglaló magyar törzsek, és a vidék attól kezdve folyamatosan a birtokukban maradt. Békéscsaba nevével először a XIV. század második felében találkozni, és mint templomos helyet említik. Nevét az Árpád-korban már használatos Csaba személynévből származtatják. Csaba a XIV-XV. században, de még Gyula várának elfoglalásakor (1566), a török uralom kezdetén is csupán néhány utcából álló jobbágyfalu.
A XVII. század végén fellángoló törökellenes harcok kietlen pusztává tették a vidéket. A török kiűzése után a Habsburgok udvari hadiszállítójának, a Harruckern családnak a birtokába került a megye. A szabad vallásgyakorlás reményében érkeztek 1718-ban az első felvidéki telepesek Csabára, akiket a további években újabbak követtek. 1722-ben felépült első temploma.
A földművelő, állattartó lakói révén fejlődésnek induló Békéscsaba a XVIII. század végére a megye legnagyobb településévé vált. Az akkor még Nagy-Csabának nevezett községnek 1839-ben már 23 ezer lakosa volt, így joggal nevezte Fényes Elek Európa legnagyobb falujának.
1919. január 1-jétől Békéscsaba hivatalosan is elnyerte a városi rangot. A Viharsarok fővárosa, Magyarország délkeleti kapuja fokozatosan vette át azokat a feladatokat, amelyeket az I. világháború után Romániához került Nagyvárad és Arad látott el. A fontos közúti és vasúti csomópont már korábban is a tájegység legjelentősebb települése volt. Megyeszékhelyi rangot 1950-ben kapott. Az 1960-as évektől forgácsoló szerszámgépgyár, hajtómű- és felvonógyár, konzervgyár, hűtőház létesült, ekkor épült a Kner Nyomda is.
Kulturális fesztiválok
A város legjelesebb rendezvénye a Scherzo (Zenés Ifjúsági Színpadok Országos Fesztiválja). A fesztiválnak Békéscsaba és Pápa városa felváltva ad otthont, páros évben Békéscsaba a házigazda.
A Százszorszép Gyerekfesztivál május végi rendezvényein jelen vannak a helyi és országos művészeti csoportok, közösségek, egyéni előadók.
A Városházi Esték Békéscsaba legnagyobb nyári, szabadtéri összművészeti rendezvénysorozata. A városháza díszudvarán június-júliusban három héten keresztül színházi, táncszínházi előadásokat, komoly- és könnyűzenei koncerteket, hangversenyeket, kamaraelőadásokat láthatnak a békéscsabai és környékbeli polgárok.
A ZENIT Zenei Ifjúsági Találkozó és Fon Trade Fúvószenekari Verseny Békéscsabán. Az augusztusi "uborkaszezonban" üde színfolt a város különböző pontjain muzsikáló fiatalok serege. Ez idő alatt Európa számos országából vendégeskednek itt fúvószenekarok. A verseny a város több pontján zajlik, mely a térzenékkel és az első napra tervezett majorette-találkozóval együtt igazi fesztiválhangulatot varázsol Békéscsaba utcáira, tereire.
A Csabai Garabonciás Napok október első napjaiban zajló esemény, az ország egyik legnagyobb és leglátogatottabb középiskolás fesztiválja. A diákok egy héten keresztül birtokukba veszik a várost, és vetélkedőket, koncerteket, felvonulásokat szerveznek. A választási kampányt követően egy egész estét betöltő vetélkedő keretében - a diákokból álló zsűri - az iskolák jelöltjei közül megválasztja Békéscsaba diákpolgármesterét.
A kolbászfesztivál
A Csabai Kolbászfesztivál a nagy múltú és méltán közkedvelt csabai kolbász ünnepe, egyben a legkiválóbb házi és üzemi készítésű szárazkolbászok kiállítása és megmérettetése.
Az októberi ősz várva várt eseményén több mint száz csapat látványos versenyen friss kolbászt készít, s miután mindet kisütötték, szigorú zsűri értékeli a végeredményt. A csabai kolbász - a kolbászfesztiválnak is köszönhetően - egyre ismertebb és népszerű csemege országszerte, sőt határainkon túl is.
A csabaiak készítenek vékony és vastag kolbászt is, a "csabai" fogalma alatt mégis az utóbbit, a vastag, nyári szárazkolbászt értjük. Az "igazi csabait" ma is kizárólag sertésbélbe töltik, a végbél és a hozzá tartozó vastagbél, az úgynevezett kuláré kb. egyméteres darabjába. Élelmiszeripari kiállítás és vásár, agrárfórum, szakmai konferencia, üzletember-találkozó, szakácsvetélkedő, folklórprogram, házi savanyúságok versenye és a csabai bíró megválasztása teszi teljessé ezt a népünnepélyt.
Békéscsaba térképBékéscsaba cikkek