Látnivalók Rómában: a Colosseum

Róma talán leghíresebb épülete, a Colosseum érdekes módon jutott a mindenki által ismert elnevezéséhez, míg eredeti, tisztességes nevét – Amphiteatrum Flavium – jóval kevesebben ismerik. A gigantikus méretű szórakoztató komplexumot Kr. u. 75-ben Vespasianus császár kezdte építtetni, s 80-ban fia, Titus idején avatták fel. Ám még ekkor sem volt teljes mértékben kész, csak 82-ben, a másik fiú, Domitianus idején nyerte el végső formáját. A három császár – akik után az intézmény az Amphiteatrum Flavium nevet kapta – a Flavius dinasztia tagjai voltak. Vespasianus, aki addig a iudeai legiok parancsnokaként a zsidó háború leverésével volt elfoglalva, alig egy esztendővel Nero csúfos bukása után, 69-ben került hatalomra. Körültekintően kezelte a pénzügyeket, mert a polgárháború során a birodalom elszegényedett. A császári hivatal kiadásait nem hárította a provinciákra, de az adók kíméletlen emelését nem tudta elkerülni.

Nevéhez fűződik a híres mondás is, miszerint „A pénznek nincs szaga”, amikor fia, Titus helytelenítette a nyilvános illemhelyek megadóztatását, ugyanakkor belekezdett a Colosseum építésébe.  A közvélemény a VIII. századig az építtetői után adott nevén utalt az amphiteatrumra, s csupán azóta – a híres középkori történetíró, Beda Venerabilis után – nevezik Colosseumnak. Ő mondta ugyanis, hogy „Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is” („Quamdiu stat Colisæus, stat et Roma; quando cadet colisæus, cadet et Roma; quando cadet Roma, cadet et mundus”). Csakhogy a mondat félre lett fordítva, a benne szereplő „colisæus” kifejezés ugyanis nem a Colosseumra, hanem a közelében álló colossusra, Nero hatalmas aranyozott szobrára (amely Helios napistenként, vagy Apollónként ábrázolta) vonatkozott. A római lakosság azután e kolosszális méretű Nero-szobor után nevezte Colosseumnak az épületet.

Az Amphiteatrum Flavium építési feliratán ez áll: „Imperator Titus Caesar Vespasianus Augustus az új amphiteatrum építését a zsákmányokból elrendelte.” A Colosseum építési felirata első sorban a zsidó háború kincseire és a jeruzsálemi templom kifosztásából eredő és Rómába hurcolt zsákmányra utalt. Ezek feliratos említése jól illeszkedik a Titus-kori építészeti tervezetbe, melyek központi témája a zsidó háború, s az ezt követő, kincsektől roskadozó triumphus. Ennek a megjelenítésnek másik példája a Titus-diadalív reliefje is, amely nem messze a Colosseumtól található, a Forum Romanum bejáratánál, a Via Sacra, vagyisa Szent Út felett.

A világra szóló megnyitóünnepségen 5000 vadállatot vonultattak fel, majd léptettek fel állatviadalokon. Az elliptikus alaprajzú épület 188 m hosszú, 156 m széles és 48,5 m magas, mintegy 55-73 ezer ember befogadására volt képes. A bonyolult szerkezetű épületben liftek szállították a gladiátorokat és az állatok ketreceit a 68x54 méteres aréna szintjére az alagsorból. A Colosseum még az ún. naumachiára, azaz tengeri csatára is alkalmas volt, de a történelem csak egy, vagy két alkalmat jegyez fel, amikor ilyen játékokat rendeztek benne. A negyedik, legfelső emeleten kialakított konzolok hatalmas rudakat tartottak, melyek segítségével rossz idő, vagy tűző nap esetén az amphiteátrum arénáját ponyvával lehetett befedni.

Az Örök Város további látnivalóiról a Látnivalók Rómában című oldalon olvashat többet. 

Colosseum in Rome from Sandro Götze on Vimeo.