Látnivalók Firenzében: a Palazzo Vecchio és a Piazza della Signoria

Firenze másik világhírű és lenyűgöző tere a Piazza della Signoria, amely a Dóm térrel ellentétben Firenze politikai központja. A szigorú négyszögletes kialakítást, a teret körbevevő, ódon, puritán palazzók egyhangúnak tűnő sorfalát pazar szobrok és szökőkutak teszik könnyedebbé, látványosabbá. A Piazza della Signoria a XIII-XIV. században nyerte el mai formáját, amikor a korábban ott álló palotákat lebontották. A teret a Palazzo Vecchio robosztus, gótikus stílusú épülettömbje uralja, mely a toszkánai nagyhercegek székhelyéből vált napjainkra városházává. Az impozáns épületet az ún. Corridoio Vasarino, vagyis a Vasari-folyosó (1565) köti össze az Uffizi-képtáron és a Ponte Vecchion keresztül a Pitti-palotával, mely egykor a nagyhercegek otthona volt, hogy az időjárási körülményektől függetlenül bármikor kényelmesen átjussanak rezidenciájukból munkahelyükre.

A Piazza della Signoria és a Palazzo Vecchio adta kulisszák ismerősek lehetnek a filmművészetből is, hiszen számos filmben feltűnt a tér és környéke. Az egyik legismerősebb a Hannibal című thriller, amelyben a címszereplő kannibál természetű pszichopata a Palazzo Vecchio díszerkélyéről lógatta ki a meggyilkolt Pazzi nyomozót. A motívum nem légből kapott, ugyanis több mint 500 évvel korábban, 1478-ban szintén innen lógatták ki a Mediciek ellen tervezett Pazzi-összeesküvés két vezérét, Francesco de’ Pazzit és Salviati érseket is.

Az egyszerű, de robosztus épületet 1294-ben kezdték építeni Arnolfo di Cambio tervei alapján (akit a dóm terveivel is megbíztak). Az erődítmény-palota négyszögletes tömbjét keskeny gótikus ikerablakok és felül csipkézett mellvédes folyosó díszíti, melyből karcsú, 94 méter magas torony (1310) emelkedik a magasba. Kezdetben itt, a Palazzo dei Prioriban laktak és kormányoztak is a nagyhercegek (a Palazzo Vecchio Régi Palotát jelent, szemben a később felépült Pitti-palotával, amely a Mediciek új otthona lett). A Pitti-palota elkészültével (XVI. század közepe) a Mediciek átköltöztek ide, ettől kezdve emlegették a Palazzo Vecchiot Régi Palotaként, amely már csak a kormányzat színtere volt.
Az épület előtti párkányon láthatjuk Michelangelo Dávidjának másolatát, melyet 1873-ban állítottak az eredeti szobor helyére. A további alkotások között megtaláljuk Bandinelli Hercules és Cacus szobrát, míg a város címerét tartó oroszlánt Donatello készítette.

A palota lenyűgöző udvarokkal és termekkel büszkélkedik, így a Vasari díszítette, és a Népi Közgyűlés céljaira épült Ötszázak terme, melyet pompás festmények és márvány szobrok díszítenek, a freskókban gazdag Műemlék Lakosztályok, vagy a Liliomos Terem, mely a kék mezőben elszórt arany liliomokról kapta nevét.

A Piazza della Signorián, a Palazzo Vecchio sarkán láthatjuk Bartolomeo Ammannati díszes Neptun-szökőkútját, melynek közepén hófehér márványból megformálva magasodik az erőteljes tengeristen, tengeri lovak által vontatott kocsiján. Távolabb Giambologna I. Cosimo nagyherceget ábrázoló lovasszobra áll, melyet a herceg fia, Francesco készíttetett 1594-ben. Talapzatán a nagyherceg életét feldolgozó domborműveket csodálhatunk meg.

A Palazzo Vecchio mellett jobbra találjuk a hatalmas boltívekkel tagolt, árkádos Loggia dei Lanzit, melyet 1376-1382 között Benci di Cione és Simone Talenti épített a Signoria (a középkori, reneszánsz Itália városállamaiban meghonosodott állami intézmény) nyilvános ünnepélyei számára. A Loggia ma múzeumként funkcionál, olyan jelentős műalkotásokat csodálhatunk meg benne, mint Benvenuto Cellini Az Andromédát megszabadító Perszeuszát (1554): a diadalmas testtartásban ábrázolt hérosz magasba emeli a Medúza levágott fejét. De itt található még Giambologna további néhány alkotása is, így a Szabin nők elrablása (1583, eredetije ma a Galleria dell’ Accadémián látható), valamint a Herkules és a kentaur (1599).

A toszkán főváros további nevezetességeiről a Látnivalók Firenzében című oldalon olvashat részletesebben.