Látnivalók Firenzében: a Dóm tér

Firenze központjában magasodik a város jelképének tekinthető hatalmas dóm, melynek lenyűgöző kupolája messze magasan a terrakotta cserepes háztetők felett trónol, mintegy fürkészőn vigyázva a szeretett városra. Ha a környező dombokról tekintünk le Firenzére, akkor is a lágyan kanyarodó Arno-folyó, a rajta átívelő vénséges Ponte Vecchio, a dóm masszív kupolája, mellette a campanile, és a Palazzo Vecchio karcsú tornya tűnik szembe, melyek oly egyedivé és összetéveszthetetlenné teszik a híres panorámát.

Ha az ember Firenzében jár, mintha csak évszázadokat repülne vissza az időben: zegzugos utcái, turistáktól hömpölygő terei, ódon házai mind-mind történelmet mesélnek. A Dóm tér egykor a város egyházi központja volt, legelső épületeit még a IV-V. században kezdték építeni.

A ma is látható épületek közül a szépséges, nyolcszögletű Keresztelő Szent János kápolna, vagy más néven Battistero a legrégibb. Külső megjelenésében, burkolatát tekintve harmonizál a szomszédos dómmal és a harangtoronnyal, hisz mindhárom épületet carrarai fehér és pratói zöld márványlapok díszítik (a dómnál még maremmai rózsaszínt is felhasználtak). A Battisterot a IV-V. században kezdték építeni, majd a XI-XIII. században nyerte el mai formáját. Az épület leghíresebb látnivalói a kupolát belülről díszítő mozaikok, XXIII. János ellenpápa síremléke (Michelozzo és Donatello alkotása), valamint három csodálatos bronzkapuja, melyek közül a legelső (déli oldal) 1330 táján készült el gótikus stílusban, Andrea Pisanonak köszönhetően, a második és harmadik kaput Lorenzo Ghiberti alkotta meg a XV. század első felében, s ezek már átmenetet jelentettek a gótika és a reneszánsz között. A második, az ún. Paradicsom-kapu a leghíresebb, melyről Michelangelo, a híres pályatárs nyilatkozta elismerően, hogy e kapuk megérdemelnék, hogy a mennyország kapui legyenek, olyan gyönyörűek. A kapuszárny tíz ószövetségi jelenetet ábrázol. Az eredeti kapu a Dóm-múzeumban látható.

Az 1294-ben, néphatározat által megalapított dóm (Liliomos Mária-katedrális, Cattedrale di Santa Maria del Fiore) építését 1296-ban kezdték meg, s olyan nevek vettek részt a tervezésben és kivitelezésben, mint Arnolfo di Cambio, Giotto, illetve Brunelleschi, miközben az építészeti megoldások gyakran módosultak, bővültek. 1375-ig még működött mellette a korábbi Santa Reparata templom is (mely köré a ma is látható dómot építették), ekkor azonban lebontották. A 169 méter hosszú, 104 méter széles dómot (kupolája a laternával együtt 107 méter magas; Olaszország legnagyobb, s a világ negyedik legnagyobb temploma) végül 1436-ban szentelték fel. Leghíresebb része az 1434-ben elkészült kupola, mely Brunelleschi nevéhez fűződik, s mely a világ valamennyi kupolájának előfutára és példaképe volt. Megalkotásának titka, hogy a kupola belső héjában 64 rejtett, spirálvonalban felfelé haladó bordát hozott létre, így a kupola szerkezete önhordóvá vált és nem kellett alá állványozni az építkezés ideje alatt. Brunelleschi eredetileg hófehéren képzelte el annak belső színét, de a XVI. századbanVasari és Zuccari freskókkal díszítették. A közelmúltban párszor felvetődött az az elképzelés, hogy visszaállítják a kupola eredeti fehér színét. Az Arnolfo di Cambio-féle homlokzatot 1587-ben lebontották; a jelenleg látható gótikus stílusú oromzat 1871-1887 között épült. A templom belső tere meglehetősen egyszerű, viszont kriptájában több híres ember nyughelyét is megtaláljuk, így Brunelleschiét, Giottoét, Szent Zenobiuszét (Firenze első püspöke), II. Miklós pápáét (995-1061), vagy IX. István pápáét (1020-1058).

A dóm mellett magasodó, csaknem 85 méter magas gótikus campanile, vagy harangtorony Giotto műve, s 1334 és 1387 között készült el. Nyugati oldalát a quattrocento legnagyobb szobrászának, Donatellonak a szobrai díszítik, míg déli és északi oldalán Pisano és Giotto reliefjei láthatók.

A dóm, a keresztelő kápolna és a harangtorony legértékesebb díszeit ma a Dóm-múzeumban őrzik, melynek legismertebb darabjai Ghiberti Paradicsom-kapuja, Luca della Robbia és Donatello éneklő és táncoló fiúk és lányok csoportja, és Michelangelo Firenzei piétája, melyet sírja díszítéseként tervezett. A múzeum a dóm északi részén, az apszisnál található.

Toszkána fővárosának további nevezetességeiről a Látnivalók Firenzében című oldalon olvashat részletesebben.