Patagónia-Torres del Paine

Patagónia: a világ egyik legjobb helye. Minden megvan itt, amit egy vérbeli kalandor megkíván: hatalmas gránitcsúcsok, magányos ösvények, kiépített táborhelyek, jó társaság és végtelen szabadság és magadrautaltság a Föld egyik leggyönyörűbb tájával keretezve. A patagón táj nagy attrakciói majdnem mind argentin földön leledzenek. Talán csak a Föld legdélebbi trekkingjét kínáló Tierra del Fuego Nemzeti Park a Navarino szigettel és a Torres del Paine jutott Chilének ebből a temérdek természeti csodából.

Így is Rio Gallegosból vagy El Calafateból érkezünk ide, ha csak nem voltunk annyira lojálisak a függetlenségi harcokban még inkább önállósulni vágyó államhoz, hogy Santiago de Chilében szálltunk le a nemzetközi járatról és onnan érkeztünk Puerto Arenasba a belföldivel repülőgéppel. Ha nem így tettünk, hanem Buenos Airesen keresztül utaztunk az amerikai kontinens déli csücskébe, akkor is Puerto Natales lesz az a kis halászvároska, ahonnan elindulunk a nemzeti park felé. Puerto Arenasból és El Calafateból, a határ túloldaláról napi két buszjárat is érkezik kalandvágyó turistákkal megrakodva, hogy itt terepjáró kisbuszokba átszállva folytassunk az utunk a Torresek felé. Útközben a Cueva del Mildon mellett haladunk el, ami egy a jégkorszak előtt élt hatalmas őslajhárnak a maradványait rejtő barlang.

Innen a nemzeti park látogatóközpontja már nincs messze itt vásárolhatunk belépőt és kapunk egy többé kevésbé használható térképet is. A parkon belüli szabályok meglehetősen egyszerűek: szemetelni és tűzet rakni szigorúan tilos, sátrazni csak a kijelölt táborhelyeken szabad, és nem lehet letérni a kijelölt túraösvényről. Ezt az ide látogatók főleg a saját biztonságuk érdekében be is tartják,ugyanis az ösvényen keresik azt, aki esetleg elveszik: ha két méterrel beljebb, a bozótban nyöszörög törött bokával, és nem veszi észre a mentőcsapat, csupán annyit mondanak: „mi szóltunk“ . Így hát ezt a szabályt is mindenki betartja. A Torres de Paine egyébként kis alapterületű hegység: déli szélén végiggyalogolni három napig tart, a hegytömböt megkerülő túra edzettségtől függően 8-11 napot vesz igénybe. Semmiképp se hagyjuk ki a Mirador  Torres nevű kilátópontot és a Francia völgyet, ami kétségtelenül a Föld egyik legszebb hegyi panorámáját kínálja. Ezeket az úgynevezett W nevű turistaút köti össze, mely mellett, kiépített, biztonságos és tiszta táborhelyek találhatók épp egy napi járásra.

A simára kopott oldalú gránittornyokat kondorok repülik körül, az erdőkben a tiszta vizű patakokból pumák isznak, a pampákon guanakók és nanduk szaladnak tova nagy csapatokban: Patagónia az a hely, ahol még ősi állapotban találjuk a természetet és átélhetjük annak nyers és kegyetlen erejét.

Patagónia tájain

Dél-Amerika utazások, Dél-Amerika cikkek, Argentína utazások, Argentína cikkek, Calafate utazások, Calafate cikkek

Patagónia a Föld legszebb tájainak egyike. Nagyon messze van, de megéri a hosszú utat az a rengeteg csodálatos táj, amit itt bebarangolhatunk. A világ végén túrázni: ez volt az álmom, amikor útra keltem. A képek között feltűnik az Aconcagua is, Argentína, a déli és a nyugati félteke legmagasabb hegye: egy sikertelen csúcsmászásnak "köszönhetően" jutottam el ide először. A Chile és Argentína területén fekvő Patagónia zord és távoli vidék, még az országon belül is napokat buszozhatunk, ha ezt a közlekedési módot választjuk. 

Írta: Kovács Attila, megjelenés ideje: 2012.12.13 21:53

Érdemes a legjobb minőségű felszereléssel készülni, hiszen ide tényleg csak a legjobb az elég. A sátrazást több helyen is ki lehet váltani egyszerű menedékházakban szállással, de ez elég egyszerű színvonalú és méregdrága. A Francia völgy és a Torres kilátópont egy-egy napos túrával elérhető, csodálatos látvány a jég munkája által csiszolt sziklák fölénk csúcsosodó tömege, a zúgó patakok, örökzöld déli bükk erdők rengetege.

Mindenütt moha lóg le az ágakról, jelezve a kristálytiszta levegőt, és fakitermelés, útépítés szinte nem is létezik ezen a környéken, hiszen mindentől annyira messze van, hogy egyáltalán nem éri meg emberi beavatkozással tönkretenni. Az álomszép tájon azért mégsem teljesen paradicsomiak az állapotok: az időjárás meglehetősen zord. A nyár rövid és szelek szaggatják az ösvényt járókat, a hőmérséklet pedig a legmelegebb napokon is indokolja egy szélálló polár állandó viselését. Ez az túrázásra alkalmas időszak novembertől februárig tart. December és január számít a nyár közepének, így ilyenkor érkezik ide a legtöbb látogató, de ekkor találjuk a legtisztább időt is.

Ha van három hetünk felfedezni a Tűzföld csodáit, akkor semmiképp se hagyjuk ki ezt a nemzeti parkot, öltözzünk fel melegen és merüljünk el titkainak megismerésében!