Dubai vízi útjai, a Dubai Creek és az Arab-csatorna

A száraz, sivatagos arab város egyelőre egy jelentős vízi útvonallal rendelkezik, de terveznek egy másikat is, mely szintén fontos lesz Dubai történetében, gazdaságában és infrastruktúrájában. A már meglévő vízi útvonal a sós vizű, természetes kikötő, a Dubai Creek, mely már az ókorban is ismert földrajzi képződmény volt, a görög földrajztudósok Zara-folyó néven emlegették, míg a másik, az emberkéz által megvalósítandó, 75 kilométer hosszú Arab-csatorna. Előbbi elsősorban Dubai múltbéli kereskedelmében játszott fontos szerepet, utóbbi pedig a jelen és a jövő városépítészetében fog, de mindkét csatorna jelentősen meg fogja határozni a városképet.

A jelenleg 14 kilométer hosszú Dubai Creek, mely Al Rasnál éri el a tengert, s amely a források szerint egykor egészen a Dubaitól 120 kilométerre fekvő Al Ain városig ért (ma „csupán” a Ras Al Khor vadvédelmi területig), a várost két részre osztja, Deirára és Bur Dubai-ra. A XIX. században a folyó Bur Dubai-i partján telepedett le a Bani Yas törzs, mely megalapította Dubai uralkodóházát, az Al Maktoum dinasztiát. A Dubai Creek, bár méreteit tekintve sosem volt jelentős vízi út, viszonylagos jelentőségét a XX. század során is megtartotta; jelentős szállítmányozást már a múlt század elején sem lehetett rajta bonyolítani, azért egy kisebb dhow-kikötőnek tökéletesen megfelelt az Indiából, illetve Kelet-Afrikából érkező vitorlások számára, s Dubai tradicionális kishajói, az abrák ma is itt kötnek ki.

Dubai első jelentős iparága, a gyöngyhalászat is itt, a creeken bontakozott ki, mielőtt az 1930-as években a tenyésztett gyöngyökre álltak volna át. A creeken kialakult másik jelentős iparág a halászat volt; a csatorna meleg és sekély vize sokféle tengeri élőlénynek ad otthont. A halászatnál is előszeretettel használt dhow-okat pedig a creek hullámterében épült hajóépítő műhelyekben készítették, így mondhatjuk, hogy a XX. század során a Dubai Creek volt a város fő ütőere. Az itt zajló kereskedelmi tevékenység jelentőségét tükrözi, hogy 1955-ben egy átfogó terv keretében a csatorna medrét a sekély helyeken kikotorták, hullámtörő gátakat építettek, és partjait ki- és berakodásra alkalmas rakpartokká fejlesztették. A többszöri kotrásoknak köszönhetően ma már max. 500 tonnás hajók is horgonyozhatnak a creeken.

Bár jelentősége a Jebel Ali kikötő elkészültével csökkent, kisebb létesítmények, mint például a Saeed kikötő ma is itt működnek. Az első híd – Al Maktoum – 1963-ban épült, összekötve ezáltal a két városrészt, Deirát és Bur Dubait. A creek két partján olyan - turisták számára is – jelentős épületek és intézmények sorakoznak, mint a Deira Spice Souq (fűszerbazár), az aranybazár, a Nők Múzeuma, a Deira Twin Towers, a Dubai Creek & Yacht Club, a Festival City (benne a Hard Rock Cafe Dubai-al) - a deirai oldalon. A Bur Dubai oldalán a Heritage & Diving Villages (a tradicionális kézműves és gyöngyhalász életmódnak állít emléket), az Al Fahidi erőd (Dubai legrégibb épülete), a hindu templom, az Építészeti Örökség Háza, az Al Bastakiya történelmi negyed, a Creek Park a dubai delfináriummal, a Wonderland vidámpark, és a Modern Művészetek Közel-Keleti Múzeuma.

A creek Kelet-Dubai Al Ras negyede és a Deira Corniche (Deira tengerparti sétány), míg Nyugat-Dubai Al Shindagha történelmi körzete kötött éri el a tengert. A két part közötti hagyományos közlekedés az ún. abrakkal, arab kishajókkal történt, melyeket még napjainkban is előszeretettel használnak. Ezek a kis fából készült, tradicionális csónakok igazán kedveltek a turisták körében is; két kikötőjük van: a Bur Dubai oldalon a Shindagha/Al Ghubaiba, míg a Deira oldalán az Al Sabkha, s a viteldíj 1 dirhamba kerül, melyet a kapitánynak kell kifizetni. Ma már száraz lábbal is átkelhetünk a creeken, ugyanis az 1963-ban épült Al Maktoum híd után további három híd is elkészült: az Al Garhoud híd, a Business Bay Crossing, és a Floating, vagyis úszóhíd (ez utóbbi egy pontonhíd, melyet egy állandó hídra szeretnének cserélni a jövőben), emellett az Al Shindagha alagút is összeköti a két városrészt.

A 2000-es évek második felében a creeket egy további szakasszal hosszabbították meg a Sheikh Zayed Road-on lévő Metropolitan Hotelig, s a jövőbeli tervek között szerepel, hogy azt egészen az Öbölig elviszik. Emellett egy hét (mesterséges) szigetből álló projekt is megvalósításra vár, mely a Lagúna fantázianevet kapná, rajta a Dubai Towers Dubai elnevezésű felhőkarcoló csoporttal, illetve további hidakkal. A hét szigeten építendő toronyházakban lakások, bevásárlóközpontok, irodaházak, ötcsillagos szállodák, egy múzeum, jachtkikötő, és Dubai első operaháza kapnak majd helyet. Bár a talajvizsgálatok már 2008-ban megvoltak, s a projektet 2011-12 között tervezték befejezni, végül meghatározatlan időre felfüggesztették.

Dubai másik vízi útvonala a 75 kilométer hosszú, mesterséges Arab-csatorna lesz. A nagyszabású projekt egyelőre nagyon kezdeti fázisban van. A patkó formájú csatorna a Dubai Marinánál indulna (ahol a munkálatok már elkezdődtek), majd a szárazföldön az Al Maktoum Nemzetközi Repülőteret megkerülve visszakanyarodik a tenger felé, s a Palm Jumeirah mellett éri el az Öböl vizét. A munkálatok első fázisát a Dubai Waterfront, a világ tervezett legnagyobb mesterséges szigetcsoportjának elkészülte jelentené. Az Arab-csatornát eredetileg 2012-re tervezték befejezni, de a munkálatok a gazdasági világválság miatt 2009 óta állnak. A tervezett költségek 11 milliárd US dollárra rúgnak, és ha elkészül, 1,1 milliárd köbméter földet fognak megmozgatni. A tervek szerint a csatorna végig hajózható lesz, mindkét végén egy-egy zsilippel, mely szabályozná az árapályt.

Az elképzelések egy ’város a városban’ jellegű tervet is tartalmaznak; 50 milliárd dollár értékben egy újabb, teljesen önfenntartó, 20 ezer hektáros városnegyedet terveznek felhúzni a csatorna déli partján, mely egyébként 150 méter széles és 6 méter mély lesz, hogy akár 40 méter hosszú jachtok is közlekedhessenek rajta.

Dubai további nevezetességeiről a Látnivalók Dubaiban című oldalon olvashat részletesebben.