Nyugat-Kréta (Rethymno) 2025 augusztus hotel 7 fős teljes

Görögország legdélebbi régiója, a szárazföldtől mintegy 160 kilométerre fekvő Kréta régóta a turisták egyik legkedveltebb úti célja, melyet azonnal megmagyaráz a sziget elhelyezkedése, éghajlata és hosszú múltja, mely lenyűgöző régészeti és kulturális emlékeket hagyott hátra. Méretét tekintve azonban (területe 8336 km², hossza 260 kilométer, legnagyobb szélessége 60 kilométer, a legkisebb 12 kilométer, tengerpartjának teljes hossza pedig 1046 kilométer) érdemes ketté bontva tárgyalni, illetve megismerni a Nagy Szigetet – Megáloniszoszt – ahogy a görögök maguk gyakran nevezik Krétát. Ezúttal a sziget nyugati részét, kulturális és természeti látnivalóit, legizgalmasabb strandjait mutatjuk be Rhetymno központtal (a másik központ Chania).

A szigetnek a Krétai-tengerre néző északi partvidéke – ahol legnagyobb városai: Iraklion, Chania, illetve Rhetymno is kialakultak – sokkal kiépültebb, mint a Líbiai-tengerre nyíló déli rész, ahol elsősorban mezőgazdaságból élő településeket, kisebb-nagyobb falvakat találunk. Értelemszerűen a tömegturizmus a komolyabb infrastruktúrával, sűrűbb úthálózattal átszőtt északi részen alakult ki, Kréta szigetének legnagyobb és leghíresebb üdülőövezeteit is itt találjuk, míg a hegyes-völgyes, fennsíkokkal szabdalt festői déli partvidék inkább a nyugodt, csendes pihenést, kikapcsolódást szolgálja hegyi- és halászfalvaival, eldugott, romantikus öbleivel, vad szikla kiszögelléseivel, citrus-, és olajfaligeteivel. A sziget szubtrópusi mediterrán éghajlatával, napos, száraz nyaraival (melyet a meltem nevezetű északi szelek enyhítenek) szintén csábító úti céllá teszi Krétát.

Krétát méltán nevezhetjük Európa bölcsőjének, hiszen itt alakult ki a kontinens legelső fejlett civilizációja, a minószi kultúra (kb. Kr. e. 2700-1420), melynek régészeti emlékeit máig megtekinthetjük az Iraklion melletti Knosszoszban, a déli partvidéken található Phaisztoszban, illetve az Agiosz Nikolaosztól nem messze található Maliában. E minószi paloták 2014 óta Görögország javasolt UNESCO kulturális világörökségi helyszínei között szerepelnek. Szintén az archaikus korban alapították a Phaisztoszhoz közeli Gortüszt is, mely nevét Minosz király fivéréről kapta, a romterületen azonban szinte minden korszakból láthatunk maradványokat: a legrégebbi az Apollon-szentély, a legjelentősebb a római korból fennmaradt Praetorium (a római helytartó rezidenciája), míg a bejárat mellett a Kr. u. VI. századból fennmaradt Szent Titusz-székesegyház romjai fogadják a látogatót.

A minószi civilizációt a görög szárazföldről kiindult mükénéi kultúra váltotta, majd Kr. e. 1300 körül a dórok hódították meg az egész szigetet, s ez vetett véget a knosszoszi palota virágzásának. A dórok – Gortüsz központtal – a spártaihoz hasonló katonacivilizációt hoztak létre Krétán, mely egészen a római hódításig létezett, jóllehet Gortüsz továbbra is főváros maradt. Az ókori görögök szerint a szigetet – mint Zeusz szülőhelyét – Héraklész tisztította meg a veszélyes állatoktól, míg a kora keresztény legendák szerint ez Pál apostolnak köszönhető. Egy biztos, Krétán valóban nem élnek veszélyes állatok. Mint a Földközi-tenger forgalmas útvonalainak csomópontjában fekvő jelentős sziget, Kréta szinte minden nagyobb birodalom történelmében feltűnik: a római fennhatóság után Bizánc következett (kétszer is), majd a velenceiek, végül pedig az oszmánok foglalták el 1669-ben.

Egy rövid ideig (824-960 között) a sziget saját maga ura volt Krétai Emirátus néven, e korszaknak az egyetlen említésre méltó tette Iraklion megalapítása volt, ekkor még Candia néven (az Iraklion nevet a XIX. században kapta). A reneszánsz időszak a velencei uralom idejére esett; e kor talán legkiemelkedőbb alakja El Greco volt. Mivel Krétát csak jó kétszáz évvel később foglalták el az oszmánok, mint a szárazföldi részt, a sziget maradt a görög kultúra és írásbeliség mentsvára, mely az anyaországban a török uralom alatt megszűnt. S bár az oszmánok később foglalták el Krétát, mint a görög szárazföldet, de épp így, majdnem 70 évvel később is szabadult fel a török megszállás alól. A sziget 1913 óta az önálló Görögország része. A második világháború alatt, a szigeten zajlott a krétai csata 1941 májusában. A tömegturizmus az 1960-as években jelent meg Krétán.

Bár a sziget legfontosabb minószi emlékei főként Kelet-Kréta térségében találhatók, a sziget nyugati felén is számos érdekes kulturális emlék várja az érdeklődőket. Rhetymno – mely Kréta harmadik legnagyobb városa – már önmagában is megér egy sétát. A város eredetileg a minószi civilizáció idején épült, azonban óvárosa (palia poli) a Velencei Köztársaság idejéből maradt fenn. Legfontosabb látnivalója velencei fellegvára, a Rethymno-erőd. Az óváros XVI. századi épületeivel, boltíves kapuival, kőlépcsőivel, görög-római és bizánci romjaival, kis velencei kikötőjével és szűk utcáival romantikus városképet kölcsönöznek Rhetymnonak. A város két érdekes múzeummal is büszkélkedik: a Rethymno Régészeti Múzeummal, illetve a Tengeri Élet Múzeumával. Rhetymnotol 20 kilométerre délkeletre található a híres reneszánsz-barokk nemzeti emlékhely, az Arkadi-kolostor, mely aktív szerepet játszott az oszmán uralom ellen az 1866-os krétai felkelés során.

Rethymnotól 34 kilométerre délre található a híres Preveli-kolostor, melyet valószínűleg a középkorban alapítottak, Kréta Velencei Köztársaság általi megszállása idején. Monumentális és látványos rendház a Kolymvariban található, velencei erődkolostor stílust képviselő Moni Goniasz kolostor (26 kilométerre Chaniától nyugatra, a Rodopos-félsziget délkeleti partján, kilátással a Chania-öbölre), melyet a IX. században alapítottak. Kréta délnyugati partja mentén található Lissos régészeti területe, mely Aszklépiosz szentélyéről volt nevezetes. Matala neolitikus barlangjai Rethymnotól délkeletre 80 kilométerre, a tengerparton találhatók (a vörös fövenyéről elnevezett Red Beach igazán különleges helyszín, mely strandolásra is kiváló). Matala ugyanakkor Phaistos, majd Gortüsz kikötője volt a minószi, majd a római időszakban. A barlangokat lakótérnek használták a múltban. Rethymnotól 56 kilométerre délnyugatra, a tengerparton magasodik Frangokastello látványos erődítménye, melyet még a velenceiek építettek 1371–1374 között helyőrségként. A vár előtti homokos part ma kedvelt strandként ismert.

Nyugat-Kréta a kulturális látnivalók mellett csodálatos strandokkal is büszkélkedik, így aki csak a napfürdő és a tenger miatt érkezik a szigetre, az sem fog csalódni. Rethymno és Iraklion között félúton található a romantikus kis üdülőfalu, Bali, mely hegyes-völgyes környékének és festői öbleinek köszönheti jó hírét. Baliból mindkét nagyváros könnyedén elérhető. Strandjain a víz lassan mélyül, partja homokos vagy aprókavicsos. A Chaniától 50 kilométerre nyugatra található Balos Beach-et Kréta (sőt, a világ) egyik legszebb tengerpartjának tartják, mely a sziget északnyugati csücskében, a Gramvousa-félszigeten terül el. Hófehér homokos tengerpartja, lassan mélyülő vize a kisgyerekes családok számára is ideális. Kréta délnyugati csücskében (Chaniától 75 kilométerre, Rethymnotól 131 kilométerre) egy másik paradicsomi partot találunk, az Elafonissi lagúnát, mely nevét a kis szigetről kapta, ahová gyalog is átsétálhatunk a szárazföldről. Az öböl vize alig egy méter mély, partját hófehér homok borítja. A Rethymnotol 35 kilométerre délre található Preveli tengerpartját pálmaliget kíséri: a beach a 70-es években a hippik kedvelt találkozó helye volt, ma felkapott strandként ismerik.  

Kréta az aktív pihenés szempontjából is tökéletes helyszín, hiszen híres szurdokai igazi túraélményt kínálnak. A leghíresebb és legnépszerűbb a Szamariász-szurdok, mely 16 kilométeres hosszával Európa egyik leghosszabb szurdokvölgye, és a sziget leglátogatottabb természeti vonzereje. A Kréta déli partjai mentén található szurdok májustól októberig látogatható, a gyalogtúra 5-8 órát vesz igénybe. Szintén a déli partvidéken (Rethymnotól 2 órára autóval) Chora Sfakiontól nyugatra található a 7 kilométer hosszú és igen látványos Aradena-szurdok, mely Kréta legnehezebb túraútvonalával kínál kihívást a leggyakorlottabb túrázóknak, valamint a 11 kilométer hosszú Imbros-szurdok. Rethymnohoz talán a lélegzetelállító Kotsifos kanyon található legközelebb, mely 28 kilométerre délre, a sziget belsejében található. A kis szurdok alig 2 kilométer hosszú, de szélessége a legtöbb helyen csupán 10 méter, s a függőleges sziklafalak az 500 méter magasságot is elérik.