Nyaralás Antalya (város) 2024 all inclusive debreceni indulással

Antalya – hasznos információk, tippek és látnivaló ajánlók

Antalya Törökország egyik legkedveltebb, legfelkapottabb üdülővárosa, a „török riviérának” nevezett földközi-tengeri partvidéken fekszik. A város Törökország legjelentősebb nemzetközi tengeri üdülőközpontja, s egyben Antalya tartomány székhelye. Az öbölben elterülő várost északról a Toros-hegység öleli körbe, sajátságos klímát adva Antalyának. Az ókori alapítású város legkedveltebb része a Kaleici néven ismert városmag. Antalya elsősorban tengerpartja és kristálytiszta vize miatt közkedvelt a turisták körében, bár a környék igen gazdag a kulturális látnivalókban is, és nem utolsó sorban érdemes megemlíteni a régió ízletes konyháját is, ahol a mediterrán, a keleti, török ízeket, és a tenger gyümölcseit éppúgy megkóstolhatjuk.

S akkor lássuk a hasznos tudnivalókat, melyekre az Anatalyába utazóknak szüksége lehet.

Éghajlat: A Földközi-tenger közelsége, és az Antalyát körülölelő Toros-hegység miatt a városnak igen sajátos klímája van. Az enyhe, csapadékos telekkel és forró, száraz nyarakkal járó mediterrán jellegű éghajlat szinte egész évben lehetőséget biztosít a pihenésre. Az év 365 napjából átlagosan 300-ban süt a nap. A tenger hőmérséklete nyáron 25-29 °C között van, de még télen sem süllyed 16-17 °C alá. Bár Antalya tengerparti sávjában szinte soha nem esik hó, a környező hegyek kiválóan alkalmasak a téli sportokra, sőt még olyan is előfordulhat, hogy az enyhe tél végi időszakban egyszerre síelhetünk a hegyekben és fürödhetünk a tengerben.

Közlekedés: Antalya saját nemzetközi reptérrel rendelkezik (Antalya Airport, melynek két nemzetközi és egy belföldi terminálja van), így a város légi, és szárazföldi úton egyaránt megközelíthető, a tengeri útvonalak egyelőre fejlesztés alatt állnak. Antalyában egyaránt megtaláljuk a Törökországban közkedvelt dolmuş-szerű minibuszokat, valamint a rendes buszhálózatot, melyeket többnyire készpénzes fizetés mellett vehetünk igénybe. A turisták által leginkább használható villamos-rendszer a legjelentősebb idegenforgalmi nevezetességeket, illetve szállodákat érinti: Antalya Múzeum, Sheraton Voyager és Falez szállodák, a városközpontban a Kalekapisi, Hadrianus kapuja, a Karaalioglu Park, és végül a Talya Oteli.

Tengerpart: Antalyát főként csodálatos, kristálytiszta vizű, sok esetben kékzászlós strandjai miatt részesítik előnyben a turisták. Két leghíresebb vízpartja az óvárostól nyugatra elterülő konyaalti és a távolabbi, az antalyai szállodasor előtt húzódó larai. Ez utóbbi Lara Beach néven is ismert partszakasz elsősorban a kisgyermekes családok körében kedvelt a lassan mélyülő víz miatt. A Konyaalti Beach névre hallgató strand a lenyűgöző látvány miatt kedvelt: a hosszú tengerparti sáv elvész a Taurus-hegség ölelésében. A víz itt pár fokkal hűvösebb, így igazi felfrissülést nyújthat a forróságban. A konyaalti aprókavicsos parttal rendelkezik, míg a larai strand egy sziklás részen épült ki. Homokos strandot Antalyától 11 kilométerre találunk (Büyük Calticak és Kuçuk Calticak), míg Phaselis fenyvesek, ősi város és aranyló homok lenyűgöző keverékét adja.

Gasztronómia: Akik szeretik a török és mediterrán íz világot, azok számára Antalya kiváló választás. Érdemes megkóstolni a ’piyaz’ nevű ételt, mely tahini, fokhagyma, dió és főtt bab hozzáadásával készült saláta, vagy meze (előétel). A fűszeres hibeş köménnyel és tahinivel keverve jellegzetes antalyai mártogatós, míg a şiş köfte és a tandır kebap a kebab különböző fajtái. A domates civesi egyfajta paradicsomos, rizses egytálétel, míg a şakşuka egy padlizsánból, paradicsomból, burgonyából és cukkiniból álló meze, melyeket mindig olívaolajjal készítenek. Jellegzetes antalyai specialitás a tirmis, mely a csillagfürt virág főtt magjait jelenti, ezt uzsonnaként fogyasztják. A „grida” (más néven lagos vagy földközi-tengeri fűrészesfogú sügér) a helyi vizekben megtalálható halfajta, mely kedvelt csemege Antalya környékén.  

Látnivalók: Antalya legfontosabb (és legrégibb) látnivalói az ókorból származnak, ide tartozik a városfal, a Hıdırlık-torony (a római korban, a Kr. u. II. században emelt épület erődítmény és világítótorony is volt), a Hadrianus-kapu (más néven Hármas-kapu, mely Kr. u. 130-ban épült Hadrianus császár tiszteletére, s három kapuív díszíti. A diadalkapu oldalain látható két torony később épült, az egyik még a római, a másik a szeldzsuk korban) és az Óratorony (a Kr. u. II. században épült torony – mely talán mauzóleum vagy világítótorony lehetett – utolsó létező példája az egykor nyolcvan darabot számláló tornyoknak, melyek Antalya citadelláján épültek).
A városban számtalan szeldzsuk és ottomán kori muszlim épületet is találunk – köztük mecseteket, medreszéket (iszlám teológiai iskola), karavánszerájokat, és hamamokat (török fürdő) – melyek többnyire a város legrégebbi részében, a Kaleiçi nevű óvárosban és a kikötő környékén láthatók. A római kori alapítású yacht kikötőt (Yat Limanı) körülölelő Kaleiçi  önmagában megér egy sétát: a régi városfallal körülvett, macskaköves, szűk utcácskákkal átszőtt óváros hangulatát a római, a bizánci, a szeldzsuk és ottomán kori építészet jellemzi. Számos lykiai, pamphyliai, hellenisztikus, római, bizánci és szeldzsuk kori maradványt találunk a Kaleiçi területén belül. Legfontosabb iszlám építészeti emlékei a XIX. századi Iskele mecset, az 1250-ben épült Karatay medresze, az egykor római, majd bizánci templomként funkcionáló, majd mecsetté alakított Kesik Minare (törött minaretes) mecset, a XVIII. században épült Tekeli Mehmet Paşa mecset, valamint a város szimbólumaként ismert Yivli Minare (fodros minaretes) mecset, melyet sötétkék és türkiz színű csempék borítanak.
Több jelentős múzeumot is találunk Antalyán. Legfontosabb a Kaleiçi Múzeum, mely a régió történelmét mutatja be, az Atatürk-ház, mely Mustafa Kemal Atatürk, Törökország legendás államfőjének 1930-35 közötti látogatásainak tiszteletére nyílt meg, s a politikus lakóterét, valamint korabeli újságokat, pénzeket és hasonló tárgyakat állít ki, az Antalya Játékmúzeum, mely elsősorban a kisgyerekek igényeit elégíti ki, valamint az etnográfiai gyűjteményéről híres Suna & İnan Kıraç Kaleiçi Múzeum.
S mit csináljunk, ha az összes múzeumot és történelmi, kulturális műemléket végigjártuk? A gyerekek (de akár a felnőttek) számára igazi élményt nyújt Antalya két vízi parkja (az egyik a Konyaalti közelében található Aqualand, a másik a Lara mellett található Aquapark), ahol delfinshow-val is várják az érdeklődőket. Aki a hajókázás mellett döntene, számos túra közül választhat, melyek a kikötőből indulnak. A kirándulókat az Antalyától nyugatra magasodó, 618 méteres Tünek-hegy várja, ahonnan csodás panoráma nyílik az Antalya-öbölre, valamint a környező hegyekre. Aki csak egy kellemes sétára vágyik, az látogasson el a Kaleiçi-től délre elterülő Karaalioglu Parkba. A városközponttól 5-6 kilométerre nyugatra találjuk a római korban épült gyalogoshidat, az Arapsu-hidat. Antalya talán leghíresebb természeti látnivalója a várostól 12 kilométerre, északkeletre található Düden-vízesésrendszer, melynek legutolsó, 40 méter magas, látványos zuhataga magába a Földközi-tengerbe zúdul. Akinek azonban belefér még egy történelmi nevezetesség, az feltétlenül vegye bele a programba Perge ókori romvárosát, mely az ókori Pamphylia jelentős központja volt. A város – melyet Szent Pál apostol is többször felkeresett – a hellenisztikus görög, a római, a bizánci, de még a török korban is jelentős településnek számított. A romterületen egy színház, egy palaestra (gyakorlócsarnok), egy Artemisznek szentelt templom, valamint két egyéb templom romjait nézhetjük meg.

Fesztiválok és események:
Antalya Arany Narancs Filmfesztivál: az országos eseményt minden év szeptemberében-októberében tartják meg.
Antalya Fesztivál: a családi események csúcspontját jelentő 18 napos fesztivált minden év szeptemberében szervezik.
Mediterrán Nemzetközi Zenei Fesztivál: az egész Európából érkező zenészek októberben érkeznek a városba 6 napra.
Antalya Nemzetközi Népzenei és Tánc Fesztiválja: a versenyt augusztus utolsó hetében rendezik.
Aspendos Nemzetközi Opera és Balett Fesztivál: az eseményt júniusban és júliusban szokták megtartani.
Májusi Virágfesztivál

Érdekességek:
2013-ban Antalya a világ harmadik leglátogatottabb városa volt, csupán Párizs és London tudta megelőzni. 
Antalya neve a görög Attaleiából származik (az ókorban így nevezték ugyanis), mely a város alapítójára, II. Attalosz pergamoni királyra utal. Ez a név alakult át a későbbiekben törökül Adaliára, majd Antalyára. Így aztán könnyű utánajárni, hogy Antalyát Kr. e. 150 körül alapították (bár valószínűleg már korábban is lakott terület volt), s korának fontos hellenisztikus városa lett.
A napfényes, pálmafás, gyönyörű tengerpartjáról híres Antalyáról valószínűleg legutoljára (sem) a síelés ugrik be az embernek, pedig a várostól alig 45 kilométerre található a Saklikent nevű síközpont, mely általában decembertől április közepéig üzemel, s ha szerencsénk van, és az idő engedi, akár egy napon síelhetünk a hegyekben és fürödhetünk a tengerben. A téli időszakban átlagosan 100-200 cm hó fedi a lejtőket, de előfordult már 500 cm-es hóvastagság is! Bár a sípályák hossza nem összehasonlítható a klasszikus síközpontokéval, mert itt mindösszesen 7 kilométernyi pályarendszer van (3-3 km kék és piros és 1 km fekete pálya), de itt is igazán jól érezheti magát, aki a téli sportokat részesíti előnyben.
Egy ókori mítosz szerint az Antalyától nyugatra húzódó Toros (Taurus) egyik vulkáni kráterében élt a legendás, három torkán tűzokádó, elöl oroszlán, középen kecske, hátul kígyó testű szörny, Khiméra, mely kíméletlenül tizedelte az arra vetődő embereket és állatokat. A fenevad garázdálkodását végül Bellerophontész, lükiai király, a Héraklész kora előtti idők legendás hőse elégelte meg, aki Pegazus, a szárnyas ló hátáról halálra nyilazta Khimérát. A helyiek még mindig hiszik, hogy Khiméra létezik, így ők nem a zsákos emberrel ijesztgetik gyerekeiket rosszalkodás esetén, hanem Khimérával.
Egy másik mitológiai történet is kapcsolódik Antalyához, ez pedig Daphné és Apolló szerelmi története. A szépséges nimfát Apolló reménytelen szerelmével üldözte, míg végül szerencsétlen Daphné Antalya környékén babérfává változott, mert másképp nem tudott megszabadulni az isten ostromától. De Apolló így is szerette őt, és szent fájává választotta, ettől kezdve babérkoszorút viselt hajában szerelme örök jeléül.