Socotra, a földi paradicsom

Számomra már a távoli Jemen is egy valóságos csodaföld a maga lenyűgöző egzotikus világával, díszes, középkori felhőkarcolóival, büszke, ősi származású, tradícióikhoz ragaszkodó lakosságával, és vadregényes vidékeivel, de még nála is távolibb szigete, Socotra valóban maga a földi paradicsom. Az aprócska földdarab - illetve szigetcsoport - az Indiai-óceánban, Jemen és Szomália között található, s elszigeteltségének köszönhetően egészen egyedi, sehol másutt nem található flóra és fauna alakult ki ezen a cseppnyi szigeten. Azúr színű tengervize, a hófehértől galambszürkébe váltó homokos, aprókavicsos tengerpartjai, lenyűgöző formákat felvonultató sziklaalakzatai, vakító fehérségű homokdűnéi, elbűvölő vízmosásai, mesés cseppkövekkel büszkélkedő barlangjai, és UNESCO Világörökségi védettséget (2008.) kiérdemlő állat- és növényvilága minden outdoor turista álmainak netovábbja. Persze nem csak az övéké. Szerintem aki végignézi a szigetről készült képeket, mindenki elvágyik ide... legalább egyszer az életben.

Socotra már az ógörögök előtt is ismert sziget volt, melyet a mitológiai ikerpárról Dioszkuridesznek neveztek, az emberi jelenlét azonban 4000 évre vezethető vissza. Az ókorban sivatagos, mocsaras és sok folyóval behálózott vidéknek írták le a hajósok, ahol krokodilok, óriás gyíkok és kígyók éltek, melyek közül az előbbi két állatfaj mára kihalt, csupán kisebb hüllők fordulnak elő. Genetikai változatossága a hosszú elszigeteltség miatt rendkívül figyelemre méltó, ami miatt Socotrát  a "Kelet Galapagosának" is nevezik. A tudósok szerint a sziget florája és faunája Afrika egykori élővilágának ősi példái, melyek Socotra leszakadásának és elkülönülésének köszönhetik "konzerválódásukat. A múltban Socotra szigete az ősi tömjén út egyik fontos megállója volt, a sziget mai fővárosának, Hadibu-nak közelében állt Suq városa, ahonnan a tömjént, a mirrhát és az aloét útnak indították.

A hagyomány szerint egy alkalommal, útban India felé, a szigeten szenvedett hajótörést  Tamás apostol (Kr. u. 52), Socotra lakossága ekkor felvette a keresztény vallást, de később, az iszlám hódítás után áttértek a muszlim hitre. Megállt itt Marco Polo is, aki a helyi lakosságot természet feletti képességekkel illette, mondván, befolyásolni tudják az időjárást. A XVI. században Tristao da Cunha portugál felfedező partra szállt Suq városában, s hét évre gyarmatosította a várost (a szigetet nem sikerült), melynek néhány építészettörténeti emléke még fellelhető a környéken. A sziget 1511-ben Mahra szultánjainak felügyelete alá került, majd 1866-ban brit protektorátus lett, a II. világháborúban brit légibázisként szolgált, az egyik leszálló pálya még mindig látható a szigeten. Socotra 1969 óta tartozik Jemenhez, a nagyvilág előtt csak a XX. század végén nyílt meg, azelőtt csak egy-két tudományos expedíciót vezettek a szigetre.

2001-ben belga barlangászok történelmi jelentőségű felfedezésre bukkantak az egyik barlangban: a Kr. e. I. és a Kr. u. VI. század között, itt menedéket találó hajósok falfirkáit, rajzait, feliratait és régészeti maradványait találták meg a tengerpart közelében található természetes menedék mélyén. A sziget legmagasabb pontja 1503 méter (Haghier-hegység MAI-csúcsa), így a terep igen kedvelt mind a barlangászok, a sziklamászók, a hegymászók és a túrázók között is. Több mint 52 barlangja közül az egyik legjelentősebb a sziget keleti felén található Halah-barlang, illetve a sziget közepén található Genia-barlang, mely 20 km2-es területével a legnagyobb. A legkönnyebben a Hoq-barlang megközelítő, azonban feltétlenül kérjünk hegyi vezetőt, mert útvonala meglehetősen fárasztó, s ne feledjünk magunkkal vinni néhány palack vizet és zseblámpát is. Eltévedni nem lehet benne, mert az útvonalat (40 perc alatt bejárható) fényvisszaverő szalagok jelzik.

A 3665 km2 területű fősziget mellett három kisebb, Abd al Kuri, Samhah, és Darsa alkotják a szigetvilágot, valamint néhány nagyobb sziklazátony (Ka'l Fir'awn, Sabuniyah), melyek emberi letelepedésre alkalmatlanok, viszont jelentős menedéket jelentenek a tengeri madarak számára. A 36 kilométer hosszú és 5 kilométer széles Abd al Kuri szigete 105 kilométerre délnyugatra fekszik Socotrától, a sziget félsivatagos környezetű, kevés vegetációval. Mintegy ezer fős lakossága főként halászatból él, legnagyobb falva Kilmia. A 12 kilométer hosszú, 6,8 kilométer széles, 40 km2 területű Samhah a legkisebb a három lakott sziget közül, lakossága mintegy száz fő. A szomszédos, lakatlan Darsah-al gyakran úgy emlegetik, mint 'Al Akhawain', azaz 'A testvérek'.

A szigetvilág flórája talán a legfigyelemreméltóbb. Hosszú elszigeteltsége miatt olyan különleges formájú és olyan sokszínű növényzet alakult ki a szigeten, mely a földön sehol másutt nem található. A mintegy hatmillió évvel ezelőtt kezdődő egyedi törzsfejlődésnek köszönhetően a szigeten élő 825 növényfaj közül 307 csak Socotrán található meg, ennél magasabb számban csak Hawaii-on, Új-Kaledóniában, és a Galapagos-szigeteken találhatók endemikus növényfajok. Socotra szigetcsoportjának teljes növényvilága a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján szerepel, ami azt jelenti, hogy e növényfajok közül három kritikusan veszélyeztetett és 27 veszélyezetett (2004.)

Legjelentősebb botanikai különlegességei az esernyő alakú socotrai sárkányfa, vagy más néven a sárkányvérfa, mely vöröses nedvéről kapta a nevét, s a helybeliek különleges varázserőt tulajdonítanak neki, így gyógyszerként (jó immunstimuláns és sebgyógyító hatása van), kozmetikumként, illetve festékanyagként és lakk-ként is alkalmazzák. A sárkányvérfa a bozótosok és füves sztyeppék határán fordul elő, néha akár egész erdőket alkotva. 

Másik nevezetes faj az úgy nevezett palackfa (Dorstenia gigas), mely formátlanul "felpüffedtnek" tűnő, vaskos, nedvdús törzsével, tetején vékonyka ágaival, és élénk színekben pompázó gyönyörű virágaival hívja fel magára a figyelmet. A helyiek 'Kartab'-nak nevezik, melynek jelentése: kiszáradt, elszáradt, satnya. Ez a legnagyobb termetű a 170 Dorstenia faj közül. A palackfa szintén szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. További endemikus fajok az úgy nevezett uborkafa (Dendrosicyos socotranus), a ritka socotrai gránátalma (Punica protopunica), egy aloé-fajta, az úgy nevezett Aloe perryi, és a Boswellia socotrana (tömjénfa).

A sziget faunája elsősorban endemikus madárfajaiban rendkívül gazdag: ilyen a socotrai seregély, a socotrai napmadár, a socotrai sármány, a socotrai veréb és a socotrai nádiposzáta, de előfordulnak dögevő madarak, illetve nagyobb kormorán populáció, láb nélküli gyíkok, és egy kaméleon faj is. Emlősök közül kizárólag a denevérek "őslakosok". Mára betelepítették a macskát, a kutyát, a kecskéket, a vízibivalyt és a tevét is.

Socotra lakossága főként dél-arab származású, de élnek itt szomáli és indiai eredetű, illetve fekete-afrikai emberek is, ez utóbbiakat szökött rabszolgák leszármazottainak vélik. A szigeteken élők saját nyelvet, a sémita soqotrit beszélik, melyet még kis számban az Egyesült Arab Emirátusokban, valamint néhány más Perzsa-öböl-beli államban is használnak, de a hivatalos nyelv az arab, illetve a turisztikai szolgáltatással foglalkozók angolul is beszélnek. A Socotrán élők első sorban halászattal, állattenyésztéssel, illetve datolya termesztéssel foglalkoznak, de egyre többen élnek meg a turizmus kiszolgálásából is. A szigetvilág legfontosabb export cikkei a hal, a dohány, a datolya és a ghi (a vízibivaly tejéből köpült vaj).

Socotra szigetvilágának teljes lakossága közel 50 ezer fő, melynek nagy része a fő szigeten él; fővárosa Hadibu, a második legnagyobb lakott település Qulansiyah, míg a harmadik Qadub - mindhárom város a sziget északi partvidékén fekszik, melyeket aszfaltozott út köt össze. Socotra korábbi fővárosa, Suq, Hadibutól nem messze, keletre terült el. Hadibu városa nem sok látnivalót kínál, Jemen gyönyörű, középkori épületeit itt nem láthatjuk, viszont a városban találunk egyedül szállodákat és éttermeket. A repülőtér negyed órás autóútra fekszik Hadibutól. Qulansiyah másfél órára található a fővárostól. A bájos, festői halászfalu hagyományos házaival, szűk sikátoraival igazán kellemes programot kínál, emellett néhány üzlete és egy étterme is van.

Egy másik aszfaltozott út vezet az északi partvidékről dél felé, a Dixam-fennsíkig, mely a sziget egyik legszebb része. Picike falut találunk itt, ahol vehetünk sárkányvért is, a fa nedvét, mely gyógyhatásáról ismert. A falutól nem messze található a sziget leszebb szurdoka, a magas, kopár sziklák közé ékelt folyómeder, a Wadi Dirhur, melyet itt-ott zöldellő növényzet, pálmafák és a hely jellegzetes palackfái kísérnek. Késő délután érdemes a szurdokot felkeresni, ekkor a lágy, elnyúló fények gyönyörű színekbe öltöztetik a környezetet. Érdekes azonban, a helyiek nem szeretik ezt a környéket, még az édesvíz sem tudja ide csábítani őket, mert hiedelmeik szerint ártó szellemek, dzsinnek élnek itt. A Wadi Dirhurban rengeteg féle madár él. Barlangokat és sárkányfaerdőt is találunk a közelben.

A sziget legmagasabb pontja (1525 m) a Skand-hegy területén fekszik, ahol hatalmas őshonos növénypopulációra bukkanhatunk. Ugyanazon az úton jutunk el ide, mely a Dixon-fennsíkra vezet. Függőleges sziklák, ősi romok és néhány házból álló, aprócska falvak találhatók errefelé. Egy másik lenyűgöző rész a Mumi-fennsík, mely ugyan távolabb fekszik a megszokott túrista-útvonalaktól, de gyönyörű panorámája és szokatlan tájai megérik a fáradtságot. Szintén érdemes felkeresni a Socotra északkeleti felén elterülő Homhil-fennsíkot, mely arról nevezetes, hogy a sziget növényzetének 156 fajtája egyszerre található meg itt (ebből 86 endemikus: palackfák, sárkányvérfák, tömjénfák, Maryah-fák), madarakból pedig 20 féle (4 endemikus). Persze a madarak mellett hüllők, rovarok is bőven élnek a Homhil-fennsíkon. 

Socotra legzöldebb része az Ayaft-canyon. Egyedülálló nedvesség megtartó mikroklímáját számos forrás és patak biztosítja, míg a monszuntól a Skand-hegység védi, így a növényzet egész évben buján zöldellhet. A sziget egyik legfontosabb turista úti célja, nevezetessége az Ayafit Nemzeti Park, ahol lenyűgöző madárvilág, gyönyörű fák, és hegyi népesség él. A Nemzeti Park területén számos édesvízi medencét találunk, ahol úszni is lehet. Legfontosabb fája a tömjénfa, melynek külleme nem igazán feltűnő (érdemes megkérni egy helyit, hogy mutassa meg, melyik ez a fa), Socotra mégis ennek a növénynek köszönhette az ókorban jelentőségét. 

Socotra lenyűgöző és változatos partjairól is nevezetes, melyek közül bőven válogathatunk. Legnevezetesebbek az Erissel (talán a legszebb strand a sziget legkeletibb csücskén, ahonnan belátható az Indiai-óceán és az Arab-tenger találkozása, napnyugtakor elbűvölő fotókat lehet készíteni), a Shauab (a sziget nyugati öblében, Qalansia városból érhetjük el legkönnyebben hajóval, a sziget e gyönyörű, elszigetelt része kiváló búvárkodási és horgászási lehetőségeket nyújt, tiszta türkiz víze, homokos tengerpartja remek kikapcsolódást kínálnak), a Detwah-lagúna (a Qalansiától nem messzi lagúnánál wc-vel, zuhanyzási lehetőséggel és friss vízzel is ellátott kempinghelyszín található). 

Aomak (Socotra déli partján található, ahol szintén van kemping, a tenger itt is alkalmas az úszásra, de előfordulnak tengeri moszatok, a parton régi csónakházak és hosszú kenuk maradványaira bukkanhatnk, melyeket pár éve egy szökőár sodort partra), Noged (Socotra déli partjának központi részén terül el, a Dixam-fennsíkon áthaladó aszfaltozott úton érhetjük el, a Stero nevű helyen gyönyörű homokdűnék sorakoznak, a part fehér homokos), Di-Hamri (Socotra északkeleti partján található, védett tengeri területe kiváló hely a búvárkodásra, a snorkerezésre, ez a rész a leggazdagabb a korallzátonyokban is).

Arher (Socotra északkeleti partján található, mintegy másfél órára autóval Hadibutól, népszerű kemping hely, ahol két hatalmas homokdűnét találunk, úszásra alkalmas, de a tengerfenék sziklás, ezért úszni inkább Erisselbe érdemes menni, a kempingben friss víz van, de sem toalett, sem zuhanyzási lehetőség nincs, Arher híres helyi angolnafajáról is, melyek akár másfél méter hosszúra is megnőhetnek, de nem érdemes őket megfogni, mert túl csontos és a húsa ízetlen), Delisha (Hadibotól 30 percre található), illetve Qadama (legjellegzetesebb látványossága a június és július között itt tojásokat rakó teknősei).

A 132 kilométer hosszú és csaknem 50 kilométer széles főszigetre Jemen fővárosából, Sana'a-ból jutunk el (ide az Egyptair indít járatokat), ahonnan a Felix Airways szállítja tovább az utasokat. A szigeten csupán néhány minibusz jelenti a tömegközlekedést, így célszerű négykerék meghajtású dzsipet bérelni sofőrrel. 

S hogy kik számára ideális úti cél Socotra? Azt hiszem, mindenkinek, talán csak azok éreznének némi hiányt, akik a történelmi műemlékek miatt indulnának útnak, de még ők is megtalálják a számításaikat, ha egy Jemennel egybekapcsolt kirándulást terveznek. Socotra kiváló terepe a búvárkodásnak, az úszásnak és snorkerezésnek, a horgászásnak és hajó kirándulásnak, szörfözésnek, hegy- és sziklamászásnak, túrázásnak, barlangászásnak, a paragliding-nek, de izgalmas kalandokat kínál a tevegelés, a madár megfigyelés, a botanikai és fényképező túrák, valamint a kempingezés olyan vidéken, ami leginkább egy mesekönyv lapjaira kívánkozik.

Mivel Socotrán meglehetősen szélsőséges időjárás uralkodik, feltétlenül érdemes körültekintően kiválasztani a látogatás időpontját: a legideálisabb időszak október elejétől április végéig tart, ezután a monszun miatt már nem kedvezőek a lehetőségek, kivéve talán a szörfösök számára, hiszen a 60 km/h-s széllökések kiváló terepet biztosítanak a sziget északi partjai mentén. Mivel Socotra csak nem rég kapcsolódott be a turizmus vérkeringésébe, itt nem fogunk magas szintű szállodai szolgáltatást találni, csak a legalapvetőbb tisztálkodási lehetőségeket, illetve egyszerű, de tiszta hálóhelyeket kínáló hoteleket (a legmagasabb színvonalú szálloda a Summerland Hotel Hadibuban), valamint kempingeket. A sziget elsősorban az ökoturizmusra rendezkedett be, de akiket elvarázsolt a sziget egyedülálló panorámája, azt - minden bizonnyal - nem fogja mindez zavarni.

Képek: socotra.info

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár

Utazási ajánlatok

» Isztambul - 6 nap
» Hétvége Isztambulban idegenvezetéssel - 4 nap
» Tavaszköszöntő hétvége Isztambulban - hajóval a Boszporuszon és a szultánok teaháza - 4 nap
» Baku, a "kaszpi Dubai" és Azerbajdzsán legszebb tájai - 5 nap
» Baku, a Tűz országának fővárosa - 6 nap

Szállás ajánlatok

» Hotel Diamore *** Alanya 72.760 Ft/főtől - Ázsia / Törökország / Alanya
» Hotel Eftalia Aytur *** Alanya 76.312 Ft/főtől - Ázsia / Törökország / Alanya
» Hotel Elysee Beach **** Alanya 81.254 Ft/főtől - Ázsia / Törökország / Alanya
» Hotel Kleopatra Arsi *** Alanya 89.231 Ft/főtől - Ázsia / Törökország / Alanya
» Hotel Kleopatra Beach **** Alanya 87.162 Ft/főtől - Ázsia / Törökország / Alanya

Információs oldalak

» Kalandtúra, aktív utazás
» Egzotikus utazások nyaralások
» Körutazás Indiában
» Incentive utazások - üzleti utaztatás
» Nyaralás Törökországban

Cikkeink

» Vietnam ízei - Kovács Attila
» Aktív utazások, izgalmas túrák az utazom.com szervezésében - Kovács Attila
» Kalandozás Ázsiában - Kovács Attila
» A Holi-ünnep Indiában- a színek fesztiválja - Kovács Attila
» A Maldív-szigetek - Kovács Attila

Utazások

» Nepál: Annapurna-kör gyalogtúra - 17 nap
» Peru kalandutazás - 19 nap
» Magas-Tátra: Túra a Krivánra (2495 méter) - 1 nap
» A Tengerszem csúcs meghódítása (2499 méter) - 1 nap
» Magas-Tátra hágótúrák, Kis-nyereg-hágó (2372 m) - 1 nap
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!