Életem kalandja - az Amazonas

Az Amazonas távoli, egzotikus úti célnak számít, amelyet már Verne Gyula híres kalandregényének olvasása közben is egy misztikus ősvilágnak képzeltünk el. De ha nem elég számunkra, hogy csak a 800 mérföld az Amazonason lapjairól és a képzeletünk homlokunk belső felére vetített képkockáiról ismerjük meg ezt a csodavilágot, akkor üljünk repülőre, és szánjunk rá több napot az utazásra. Brazília hatalmas -  Rióból repülve is 6 óra volt az út Manausig. Egy éjszakát töltöttünk a Holiday Inn Manaus hotelben,ami már az első perctől kezdve megnyerte tetszésünket.  A tengerre néző medence, és a kilátás egyszerűen fantasztikus volt: utólag már bánom hogy csak egy éjszakát töltöttünk ezen a csodás helyen.

A civilizációt magunk mögött hagyva három napos túrán vettünk részt, amit már régóta izgatottan vártam. Mindig is vágytam eljutni egy olyan helyre ahol, ahol érintetlen a természet, az emberek nyugodt és még mind a mai napig a modern civilizációtól teljesen elzárva élnek. Szállásunk egy kis kunyhó volt, melynek berendezése csupán két ágy, egy WC és egy zuhanyzó(pontosabban - falba épített csap) volt. Mivel a kunyhó teteje nem szigetelt rendesen, rajtunk kívül más erdőlakókkal kellett megosztanunk: első este egy órási béka, több pók társaságában látogatott meg minket, majd második nap egy óriási madárpók tette tiszteletét...

A madárpókok szinte mindennaposak voltak, vagy a kunyhókban ,vagy az ebédlőben. Én ugyan rettegek a pókoktól, de amit első nap megtanultam az az volt, hogy itt mindenki tiszteli a Természetet, feleslegesen nem ölnek meg semmit, nem pusztítják környezetüket... Ha tiszteletben tartjuk a természetet, akkor több esélyünk van arra, hogy, megértsük működését. Ez az életben maradás első számú alapszabálya.

Már a reggel is tökéletesen indult annak ellenére, hogy az előző nap úgy megáztunk, hogy a ruháink még mindig csurom vizesek voltak. Elképesztő érzés úgy ébredni, hogy a madarak csiripelnek, nem zúgnak az autók, az emberek nem sietnek, nincs nyüzsgés és mindennapi stressz. Csak te és az érintetlen természet.

A második napi program csónakázás volt, ahol megcsodálhattuk ezt a gyönyörű tájat. Egy órát horgásztunk, kisebb nagyobb sikerrel - sikerült pár piranha-t fogni. Életemben először horgásztam - ez a könnyed hobbi  ilyen körülmények között kicsit nehéznek tűnt...

Az esti program krokodil vadászat volt, ahol vezetőnk, Joshua megmutatta hogyan lehet elkapni egy aligátort,a bátrabb csapattagok társaságában. Egy kis krokodilfiókár sikerült elfogni akinek valószínűleg az anyja is ott ólálkodott a közelben.

Harmadik nap meglátogattunk egy amazonasi törzset. Joshua azt mondta az közelben nincs orvos,az egyetlen aki gyógyítani tud, és tudja az orvosságok receptjét a  törzs “orvosa”. A fiúk és a lányok külön kunyhóban laknak - de egyiknek sincs teteje. Ahogy megtudtam, a törzs abban hisz,hogy  ha becsukjuk az ablakokat és az ajtót, akkor az isten nem segíthet nekünk, nem őrizheti álmunk - ezért alszanak szinte a szabad ég alatt. Elképesztő volt, hogy egy ennyire szegény, minden luxustól mentes, civilizációtól elzárt törzs lehet ennyire boldog és felszabadult életet élhet. Mindegyiküknek mosoly ült az arcán,egyikük sem volt szomorú.

Kérdeztem Joshua-t,hogy nem vágyakozik-e néha egy másik életre, vagy új helyekre, fejlettebb országokba utazni? Azt mondta, nagyon nagy szegénységben nőtt fel Kolumbiában, ahol az anyja már fiatal korában választás elé állította - vagy a kábítószer-termelés vagy a családalapítás. 16 évesen, pénz nélkül, minden támogatás nélkül sikerült eljutnia Brazíliába, ahol hosszú évek után sikerült megtalálnia azt ami boldoggá teszi - azóta minden egyes napért hálát ad Istennek. Azt hiszem ő volt az egyetlen ember egész utazásaim során, aki mély nyomot hagyott bennem - tele tudással és tapasztalattal, amit a semmi közepén szerzett. Olyan embert ismertem meg benne, akiből sugárzik a pozitív energia, és hála mindazért, amit az élettől kapott. 

Mindenképpen tanácsolom az oda utazóknak, hogy ne csak a tájat, de az embereket is figyeljék meg, mert amit látni fognak, az egyszerűen varázslatos. Ilyen helyeken születnek a sorsfordító döntések - az én életemet teljesen megváltoztatta az Amazonas.

Enikő Medvedova - ANME- Journeys of A Passionate Traveller