Elátkozott város: Bhangarh, ami minden éjjel eltűnik

India történelme és kultúrája máig az egyik legegzotikusabb és legnépszerűbb úti céllá teszi az ázsiai országot, csakúgy, mint sajátos hitvilága, mely sokkal elevenebben járja át az itteni tájakat, mint bármelyik nyugati társadalomban. Az elátkozott Bhangarh kiváló példa minderre - egyesíti magában az ősi hiedelmeket, a páratlan építészeti hagyományokat, valamint egy letűnt korszak titkait.

 

Ha leszáll az éj leple

A helyiek azonban úgy tartják, a várost kísértetek lakják, köszönhetően egy ősi átoknak, mely évszázadok óta sújtja területét. Hagyományaik szerint az átok napnyugta és napfelkelte között lép életbe, mely időszakra a város eltűnik, ám, hogy mi történik vele ez idő alatt, azt még csak sejteni sem merik.

Ezzel indokolják azonban azt is, hogy legendáik szerint egykor a várost egy nap alatt ürítették ki, nehogy az itt élőknek el kelljen szenvedniük mindazt, ami az átokkal együtt jár.

Máig úgy tartják, az életével játszik az, aki éjjel átlépi a terület határait, a hagyományok szerint ugyanis, ha valaki mégis megteszi, eltűnik, és soha többé nem tér vissza.

Napnyugta után tilos a látogatás

A legenda érdekes adaléka, hogy minderre az indiai műemlékekért és romokért felelős hivatalos kormányszerv is felhívja a látogatók figyelmét. Az általuk elhelyezett jelzőtábla egy kilométerre fekszik Bhangarh erődjétől, első sora pedig a következő: Bhangarh határait átlépni napfelkelte előtt és napnyugta után szigorúan tilos.

Bár a szkeptikusok szerint a szigorú és komolyan vett figyelmeztetés kihelyezésére az éjszaka ólálkodó vadállatok miatt volt szükség - Bhangarh a Sariska Tigris Rezervátum határán található -, a helyiek többsége hisz az átok létezésében.

Miért átkozták el a várost?

Egyes történetek szerint a települést egy Singhianevű, sötét mágiát űző varázsló átkozta meg, aki szerelmes volt a város szépséges hercegnőjébe, Ratnawatiba.

A mágus szerelmi bájitalt kevert a hercegnő egy olajjal teli tálkájába, hogy a közelébe férkőzhessen, szerencsétlenségére azonban Ratnawati maga is jártas volt a varázslatok terén, így rájött a cselre: a tálat hozzávágta egy kőfalhoz, mely összeomlott, és maga alá temette a varázslót.

A haldokló Singhia utolsó leheletével megátkozta Bhangarh királyságát, miszerint a város el fog tűnni, és soha többé nem lakják majd emberek.

Más elbeszélések úgy tartják, hogy Singhia a város külterületén gyakorolta sötét varázslatait, amikor Bhangarh első királyai elkezdték az alapokat építtetni.

A mágus figyelmeztette őket, hogy mindaddig nem fogja akadályozni a munkálatokat, míg tiszteletben tartják lakóhelyének határait, és az uralkodók figyeltek is kérésére. Azonban évekkel később egy gőgös király megszegte az ígéretet, ami miatt a város óriási robajjal megremegett, a lakók pedig kénytelenek voltak elmenekülni. Állítólag ezért sem merte azóta senki újjáépíteni a romokat. Egy harmadik történet szerint pedig az itt nyugvó Balu Nath guru átka sújtja a helyet, kinek szavai szerint, amint az első esti árnyék rávetül a városra, az eltűnik.

Furcsa dolgokat tapasztaltak a turisták

Azok közül, akik már jártak Bhangarh-ban, sokan úgy tartják, korántsem kell éjszaka a területre lépni ahhoz, hogy furcsa erők kerítsék hatalmukba a látogatót. A közelben élők állítják, hogy paranormális tevékenységeket tapasztaltak a területen, néhányan zenét és különféle hangokat hallottak, emellett számos, itt készült fényképen fedeztek fel az előhívás után furcsa, színes foltokat és különös árnyékokat.

A turisták szerint Bhangarh-t a nyugtalanság és szomorúság érzése lengi be, néhányan pedig még magukat az egykor itt eltűnt lelkeket is látni vélték. De legyen bár legenda vagy valóság, Bhangarh napjainkban is lenyűgöző történelmi emlék, melyet érdemes meglátogatni.