A hét dombra épült Veszprémet a királynék városaként is emlegetik: történelmi, építészeti emlékei a honfoglalás koráig nyúlnak vissza. A település a környékének szellemi és gazdasági központja.
Veszprém megye székhely két tájegység határán, a Balaton-felvidék és a Bakony között fekszik. A Séd-patak itt mély völgyeket vágott a felszínbe, ezért Veszprémet a hét dombra épült városként is emlegetik A települést a királynék városának is nevezik. Gizella királyné, I. István felesége tette azzá, az ő nevéhez fűződik Magyarország első és legrégibb püspöki székesegyházának alapítása. A veszprémi püspököket illette meg a királynék koronázásának előjoga, ők viselték a királyné kancelláriájának hivatalát.
Útikönyvben: Veszprém és a Bakony
A Vendégváró-sorozat Veszprém és a Bakony című útikönyve a városlátnivalóinak bemutatása mellett elkalauzol a közeli kirándulóhelyekre, túrákat ajánl többek között Zirc, Bakonybél, Várpalota, Ajka és a Somló-hegy vidékén.
A Veszprém és a Bakony kötetet megrendelheti webáruházunkban!
Az útikönyv egyes fejezeteit e-book formájában is letöltheti!
Legfrissebb útikönyveink
A név legendája
A legenda szerint a székesegyház építésekor elfogyott a pénz, és Gizella királyné szeretett volna hozzájárulni az építési költségekhez. Drága bundáját "Vessz, prém!" felkiáltással elhajította, így jelezte, hogy lemond a fényűzésről a templom érdekében. A mondát igaznak tartók szerint ebből a "Vessz, prém" felkiáltásból alakult ki a város neve.
Egy másik magyarázat szerint a város neve a szláv eredetű Bezprem névből származik. Ezt a nevet viselte Vitéz Boleszláv lengyel király fia, aki István király unokaöccse volt. Lehetett ő is a névadó.
Várostörténet - a kezdetektől Gizella halálig
Veszprémben, csakúgy, mint a környéken, számos jel mutatja, hogy már az őskorban lakott volt. Az építkezések munkálatai során szinte mindenütt leletek kerültek elő a kőkorszakból éppúgy, mint a vaskorszakból. A közelben egy hatalmas villagazdaság feltárása folyik ma is, mégsem található római emlék a városban. A népvándorlás korából viszont egy hatalmas temetőt tártak fel, avar, frank, szláv sírokkal. A honfoglaló magyarok 900 nyarán érkeztek az ősidők óta lakott veszprémi Várhegy alá, és Anonymus szerint egyheti ostrom után foglalták el a várat.
A honfoglalás után fél évszázadig a Szalók nemzetség birtokolta a várat és környékét, majd az Árpád-ház, a fejedelmi család vette tulajdonába. Az egyházszervező munkát már Géza fejedelem megkezdte e vidéken. Számos adat valószínűsíti, hogy itt alapították meg az első magyarországi püspökséget, ezért 1996-ban Veszprémben meg is ünnepelték a püspökség millenniumát. 997-ben, Géza fejedelem halála után Veszprém közelében volt az a csata István fejedelem és Koppány között, mely eldöntötte, hogy Magyarország a nyugati keresztény világhoz csatlakozik. A csata valószínűleg Sóly mellett zajlott, mert ezután István és felesége, a bajorországi Gizella szívesen tartózkodott Veszprémben. Ők alapították a Szent Mihály-székesegyházat, és valószínűleg a Veszprém-völgyi görög apácamonostort is, ahol az eredetileg miseruhának szánt magyar koronázási palástot varrták, melyen - a hagyomány szerint - maga a királyné is dolgozott. A város ettől az időszaktól lett a királynék városa, ami azt is jelentette, hogy a veszprémi püspök joga volt a királyné koronázása, és ő volt az uralkodó feleségének kancellárja is. A hagyomány úgy tartotta, hogy Gizellát Veszprémben temették el, de a valóságban az első magyar királyné férje halála után hazament, és Passauban helyezték örök nyugalomra. Sírját 1996-ban felnyitották, és május 4-én a veszprémi harangok zúgása köszöntötte a passaui püspök által a város székesegyházának ajándékozott Gizella-ereklyék érkezését.
Vár- és városépítés
A középkori Veszprém virágkora a XIII. század végéig tartott. Az uralkodók szívesen tartózkodtak itt, IV. Béla király például az általa alapított kolostorban neveltette hat éven át leányát, Margitot. A város - ekkor lényegében a Várat jelentette - gazdag és fényes volt, iskolájában, az ország talán első egyetemén, mint Kun László oklevele mondja, a jogot oly szinten tanították, mint a párizsi egyetemen. 1276-ban Csák Péter hadaival rátört Veszprémre, és a székesegyházat, a főiskolát és a kanonoki épületeket felégette, elpusztította. Tettének oka a két nagyhatalmú család, a Csák és a Németújvári közti rivalizálás volt. Ugyan Kun László megígérte, hogy az iskolát helyreállítják "régi fényében", de ez nem történt meg. 1381-ben tűzvész pusztított a várban. A város második fénykorát Mátyás király idején élte, amikor a nagy műveltségű reneszánsz főpap, Vetési Albert volt a püspök (1458-1486). Ő építtette újra a híres Szent György-kápolnát, mely már Géza fejedelem idején állott, és Veszprémet kulturális központtá is tette. Ennek volt folytatója ifj. Vitéz János, humanista tudós főpap. Ezután nehéz időszak következett: 1512 és 1520 között az építés mellett már a fegyverek is szóhoz jutottak. A püspök, Beriszló Péter horvát bán volt, a híres katona, aki a török ellen vívott harcban esett el. 1552-ben a török elfoglalta a veszprémi várat, és az erődítmény még többször is gazdát cserélt, aminek következtében elpusztult a középkori épületek jó része. 1683-ban a város végleg megszabadult a töröktől, de a bajoktól nem. A császári hadvezetőség a következő század elején leromboltatta a város erődítményeit, nehogy a kurucok kezére kerüljenek, Heister generális pedig feldúlta a várost. A mai történelmi városkép zömmel a XVIII. század közepén alakult ki; ekkor építették a barokk épületeket, ekkor vezették fel az Úrkút vizét a várba, és ekkor települt a kézműipar Veszprémbe. 1790-ben már négy nyomda is működött a városban, itt adták ki a Mondolatot, a nyelvújítási harc fontos dokumentumát.
Nagyobb ipar nem létesülhetett a XIX. században Veszprémben, mivel a várost elkerülte aBudapest-Celldömölk vasúti fővonal, de híres vásárok és neves kézműipari termékek növelték a város hírét.
XX. századi változások
A vasút 1909-ben közelítette meg Veszprémet, majd amikor kiépült a balatoni szárnyvonal, a belvárosba került a vasútállomás (amit 1969-ben megszüntettek). 1938-ban épült meg a völgyhíd, a város jelképe.
A II. világháború idején Veszprém sokat szenvedett, a viadukt kisebbik íve is megsérült. Az egyházi javakat államosították, a tervek szerint Veszprémet nagyobb központtá akarták fejleszteni. Ebből annyi meg is valósult, hogy egyetemi város lett. 1949-ben alapították meg a Veszprémi Vegyipari Egyetemet. Pontosabban ekkor kezdte meg működését a Budapesti Műszaki Egyetem Nehézvegyipari Kara, kihelyezett intézményként hozta létre az egyetemet, amely két év múlva önálló lett. 1999-ben ötvenéves fennállását ünnepelte a Veszprémi Egyetem, s az ünnepek idején már tudni lehetett, hogy a mérnöki és a tanárképző karához 2000. január 1-jétől integrálódik a Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kara Keszthelyről.
A rendszerváltozás óta Veszprém megyei jogú város.
Veszprém térképVeszprém cikkek