Törökszentmiklós

A város a hazai lótenyésztés és lósport egyik központja. Az itteni angol telivér ménest alapító Almásy család kastélya világi, templomai egyházi műemlékek.

Törökszentmiklós határa szokatlanul gazdag régészeti leletekben. A kora vaskori szkítáktól kezdve, az Alföldön élt barbár törzsig, a szarmatákig több korszak leletei is előkerültek.

A leletek a szolnoki Damjanich Múzeumban láthatók.

Az első írásos emlékek 600 évvel ezelőttiek. A XIII-XVI. században Bala-Szent-Miklósnak nevezték. A törökök itt várat is építettek, a sáncok nyomai s a várban levő török mecset maradványai 1851-ben még láthatók voltak. 

A város történelmében jelentős szerepet játszott az Almásy család. Gróf Almásy János 1720-ban itt alapította meg Magyarország egyik leghíresebb angol telivér ménesét. A település ma is a lovassport egyik fellegvára: minden év augusztusában lovasversenyeket rendeznek az Almásy-kastély parkjában lévő díjugrató pályán. A kastélyban a díjnyertes lovak festményei és kupái megtekinthetők.

Törökszentmiklós fontos szerepet játszott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején. Innen indultak a szolnoki csatába a honvédek, és itt volt Damjanich János főhadiszállása 1849. március 13-án. 

1952 óta város, körzetéhez kilenc település tartozik. A városalapítást követően a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó iparágak gyorsan fejlődtek. Ma is jelentős a többi között, a gabonafeldolgozás és a mezőgazdasági gépgyártás.

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Szolnok és Kisújszállás között. Vasúton: a Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vonalon.

Törökszentmiklós térkép
Törökszentmiklós cikkek