Kemer 2025 június teljes

Kemer – hasznos információk, tippek és látnivaló ajánlók

Az Antalyától 40 km-re nyugatra, a Földközi-tenger partján, az ún. Török Riviérán elhelyezkedő Kemer Törökország egyik legfelkapottabb üdülővárosa, mely kellemes mediterrán éghajlata mellett lenyűgöző természeti értékekkel is büszkélkedik. A város maga nem túl régi, a XX. század elejéig eldugott halászfalu volt Eski Köy, azaz Öregfalu néven, melyet kizárólag hajón lehetett megközelíteni. A XX. század második felében aztán megépült az út, s Kemer a ’80-as évektől kezdve rohamos fejlődésnek indult: kiépült a turisztikai infrastruktúra, szállodák, éttermek, szórakozó helyek, üzletek nőttek ki a földből. S mivel Kemer környéke számos természeti szépséggel büszkélkedik, szinte mágnesként vonzza a napfényre, hegyek, lenyűgöző partok, kristálytiszta víz, vadregényes fenyvesek látványára, és a környék ősi kultúrájára szomjazó turistákat.

S akkor lássuk a hasznos tudnivalókat, melyekre a Kemerbe utazóknak szüksége lehet.

Éghajlat: Kemer éghajlata forró mediterrán: télen esős, de enyhe, míg a nyarak hosszúak, szárazak és forrók. Nyáron a hőmérséklet gyakran meghaladja a 40 °C-ot, a napsütéses napok száma 300 körül van. A Kemertől nyugatra húzódó hegyek megakadályozzák a hideg levegő beáramlását. Kemer nyári időjárására nem jellemző az eső, de ha mégis esik, akkor rövid idő alatt nagy mennyiségű eső szakad le.

Közlekedés: A hazánkból érkező charter-járatok a 45 km-rel távolabb fekvő antalyai reptérre érkeznek (Antalya Airport, melynek két nemzetközi és egy belföldi terminálja van). Közúton a D400-as autópálya köti össze észak-déli irányban a várost Antalyával. Kemerben, illetve a Kemer központja valamint a nagyjából 3 km-re fekvő tengerparti falu, Arslanbucak között általában a busz (dolmuş) hálózat járműveit vehetjük igénybe, de a taxik is kedvelt közlekedési eszközök. Emellett, aki szívesen kerekezik, az kerékpárt is bérelhet, igen kedvelt jármű Kemerben.

Tengerpart: A Kemer környékén több tíz kilométernyi hosszan sorakozó falvacskák (Beldibi, Goynuk, Kiris, Camyuva, Tekirova, Çıralı, Olympos, Adrasan, illetve Phaselis ókori romterület) strandjai egyrészt aranyló homokjukról, kristálytiszta vizükről és lenyűgöző panorámájukról, másrészt arról a számtalan kínálatról nevezetesek, melyet a vízi sportok terén nyújtanak: van itt parasailing, jet-ski, banana boat, snorkerezés, vagy épp scuba diving lehetőség. Kemer legfelkapottabb strandja a yachtkikötő (marina) mögött húzódó Ayısigi beach (Holdfény part), de bátran választhatjuk bármelyik kisebb település strandját is, nem fogunk csalódni.

Gasztronómia: A régió egyik jellegzetessége a kecskehús, melynek fogyasztása Törökország más részein kevésbé megszokott, és esetében azzal is számolni kell, hogy gyomorproblémákat okozhat azok számára, akik nincsenek hozzászokva. A helyi éttermek azonban sokféle turista-barát fogást is kínálnak, melyek közül a tengeri étkek igen kedveltek. A jellegzetes török gyorséttermek (döner és hasonlók) is megtalálhatók Kemerben. A vegetáriánusok sem maradnak éhen, mivel e vidéken igen ízletes és sokféle zöldséget, gyümölcsöt lehet kapni.

Látnivalók: Kemer maga, mely csupán a XX. század második felében kezdett látványos turisztikai fejlesztésekbe – korábban csak egy álmos falucska volt – kevés kulturális látnivalóval büszkélkedik, mégsem kell ezekről sem lemondani az ideérkezőknek. Az Ayısigi beach mellett található ugyanis az egykori Idyros ókori város romterülete, melyet 1976-77-ben tárt fel az Antalya Múzeum. A maradványok bizánci korból származó falakat, három ajtótokot és templomrészleteket tartalmaznak. A városban ezen kívül egy bizánci templomot, valamint egy szeldzsuk kori vadászlakot is találunk. Kemer sétálóutcája, a Liman Caddesi a turisták egyik kedvenc tartózkodási helye. Számos üzlet, szuvenír bolt, butik, kávézó, étterem és bár sorakozik rajta.
A környéken további ókori romvárosokat is felkereshetünk. Az egyik a Tekirovától északra elhelyezkedő Phaselis romterülete (16 km-re nyugatra Kemertől), mely a görög és római időkben volt jelentős település, ma látható romjai azonban a római és a bizánci időkből maradtak fenn. A legenda szerint Nagy Sándort annyira lenyűgözte Phaselis szépsége, hogy egy egész téli szezont töltött el a városban, sőt később Hadrianus császár is ellátogatott ide. A másik híres lykiai romváros a hellenisztikus időkben alapított Olympos volt, melyet később a kilikiai kalózok is előszeretettel használtak búvóhelyként. A város a római korban is kedvelt településnek számított. A korai középkorban velencei, genovai és rhodoszi lovagok alapítottak várkastélyokat Olymposban, majd a XV. században teljesen elnéptelenedett a vidék. Olympostól nem messze találjuk az ókori legendákkal átszőtt Khimairát, azaz a lángoló sziklákat (Yanartaş), mely egyszerre kulturális és természeti látnivaló (ld. alább Érdekességek).
A természeti szépségekben legalább ilyen verhetetlen Kemer környéke. Nem csak a túrázók, barlangászok, extrém szurdoktúrázók, de a búvárkodás szerelmesei is megtalálják itt a számításaikat. Itt, a környéken ér véget az Ölüdeniz és Geyikbayırı között húzódó, mintegy 540 km hosszú Lykiai Út, melyet a The Sunday Times a világ tíz legjobb túraútvonala között említ. Ennek partvidéki része érinti Tekirovát és Phaselist, majd Ulupınar környékén befordul a szárazföld felé. Így aki Çıralı falu környékén szeretne túrázni, a híres Lykiai Út eme részét is választhatja, de akár a Taurus (Toros)-hegység túraútvonalai közül is mazsolázhatunk. A barlangok közül a leghíresebb a Belibdi és a Molla lyuk, aki nagyobb kihívásra vágyik, azt a Göynük kanyon várja extrém szurdoktúrára. Aki azonban csak egy könnyebb természetjárást választana, az kapaszkodjon fel a lenyűgöző, 2365 méter magas Tahtali-hegyre az Olympos Teleferik gondoláival (Európa leghosszabb felvonója). A hegyről csodálatos kilátás nyílik a környező vidékre. A Kemertől 37 km-re található Ocoluk-fennsík fenyőerdőivel, ritka növény és állatvilágával a természet szerelmeseit várja. Aki a búvárkodást választja, az akár a Paris II. hajóroncshoz, vagy az Üç Adalar (Három Sziget) környékén is merülhet. Rájákat, földközi-tengeri fókákat, tonhalakat lehet itt megfigyelni. Aki a vizet igen, de a merülést azért mégsem részesítené előnyben, az különböző tengerparti állomásokat érintő hajótúrákra is befizethet.
A gyerekek érdeklődésére leginkább az itt élő jörük nomád népcsoport életét bemutató Ayisigi & Yörük Park, illetve a világ legelső ökoparkja, a tekirovai Eco Park számíthat, mely 40.000 nm-en ad otthont a világ számos veszélyeztetett növény, hüllő, és kétéltű fajának.

Fesztiválok és események: Kemer és környéke számos, évente megrendezésre kerülő kulturális, művészeti vagy éppen sporteseménynek ad otthont. A teljesség igénye nélkül itt rendezik a WRC (rally) világbajnokság törökországi futamát, valamint a Red Bull Sea to Sky elnevezésű extrém enduro versenyt (szeptember második felében), emellett számos motocross, motorcsónak, evezős és más versenyt bonyolítanak le a környéken. A közeli ókori romjairól nevezetes Phaselisben művészeti kiállításokat, valamint a Phaselis Művészeti és Kulturális Fesztivált rendezik, ez utóbbit szeptemberben. Az egyhetes Kemer Gránátalma Fesztivált minden év májusában rendezik, s művészeti kiállításokat, koncerteket és zárásként egy látványos tűzijátékot láthatnak az érdeklődők. Aki pedig a téli ünnepek idején járna Kemerben, az elindulhat a kedvelt Kemeri Újévi Maratonon, mely fél, illetve egész távot kínál a résztvevőknek.

Érdekességek: Kemer (korábban Eski Köy, azaz Öregfalu) neve abból az 1916-17 között megépült, 23 km hosszú kőfalnak az elnevezéséből ered, mely a települést megóvta a hegyekből lezúduló patakok áradásaitól.
Kemer környékén az ókorban olyan jelentős települések alakultak ki, mint Phaselis, Idyros, Olympos, de a régióhoz több antik mítosz is kapcsolódik, ilyen például Khiméra (Khimaira) története is. A szörnyűséges teremtmény (egy tűzokádó oroszlán, melynek farka kígyófejben végződik, hátán pedig egy kecskefej nőtt ki) ezen a vidéken, Lykiában élt, s a szárnyas ló, Pegazus hátán ülő Bellerophontész ölte meg. Későbbi források, így az idősebb Plinius Khimérát egy, a környéken állandóan égő gázmezővel azonosította, melyet ma törökül Yanartaş-nak, azaz lángoló sziklának neveznek, s a mintegy kéttucatnyi lángoló nyílás a mai Kemer környékén, Çıralı településtől 3 km-re található. E szellőzőkön át a szabadba kijutó tüzecskék (égő metán) az ókorban fontos tájékozódási pontok voltak a hajósok számára, ma már csak leginkább teafőzésre használják őket.
Kemer vidékén ma is megtalálható a türkmén eredetű jörük népcsoport, akik nomád életformájukat ma már nagy részben feladták, asszonyaik e helyett szőnyegszövésből élnek. Érdekesség, hogy a törzsön belül elfogadott volt a rokonházasság, így megakadályozva, hogy a vagyon aprózódjon, másokéval keveredjen. Aki kíváncsi a jörükök életformájára, látogasson el a kemeri Ayisigi & Yörük Parkba.