Fontos közlekedési csomópont, kulturális és közigazgatási központ a három folyó - a Duna, a Rába és a Rábca - találkozásánál fekvő, műemlékekben gazdag megyeszékhely, Győr.
A püspöki székesegyházban őrzik a magyar ötvösművészet egyik legértékesebb darabját, a Szent László-hermát, mely I. László király fejereklyéje számára készült a XV. században. Ugyancsak itt van a boldoggá avatott, vértanú püspök, Apor Vilmos szakofágja. Győr és környékének történetét, képző- és iparművészeti értékeit mutatja be a Xantus János Múzeum. Napjaink alkotóinak munkásságát a Városi Művészeti Múzeum kiállításai révén ismerhetjük meg. A városlakók és a vendégek felüdülését szolgálja az itteni gyógy- és élményfürdő.
Autós túraötlet a környéken (PDF-file)
Várostörténet a várrombolásig
A római birodalom idején Arrabona volt az itteni város neve. Hun fennhatóság alá 430 körül került, viszonylag rövid uralmukat követően különböző germán törzsek jöttek a városba. 568-ban az avarok szállták meg a Kárpát medencét. Egyesek szerint Győr neve is avar eredetű. A honfoglaló magyarok Győr környékét valószínűleg kabar nemzetségekkel népesítették be, hogy ők őrizzék az új haza nyugati kapuját. István király püspökséget alapított és székesegyházat építtetett itt, a megyerendszer kialakításakor pedig székhellyé tette a várost - várispánnal az élén. 998-ban, Koppány leverése után, felnégyelt holttestének egyik részét a vár kapujára szegeztette.
A vár a Duna menti kereskedelem átkelőhelye, később piaca lett. A hainburgi vámszabályzat kedvezményekben részesítette a győrieket, ezért eléggé jelentős kereskedőhely volt a XI-XII. században. A tatárok pusztítását nagyarányú építkezés követte. A királyi várat megerősítették. V. István 1271-ben a város lakóit kivette a földesúr fennhatósága alól II. Ottokár cseh király seregei felett aratott győzelem jutalmául - kiváltságokat adva nekik. A XIV. században Győr szépen fejlődött. Az 1447. évi radkersburgi szerződés alkalmával azonban megfosztották önállóságától, kiváltságaitól és újra hűbéres lett. A harc, melyet a mezővárossá visszafokozott Győr vívott hűbérura, a győri püspök ellen, 1743-ban megegyezéssel végződött. Győr szabad királyi város rangot nyert. Amikor 1529-ben a török csapatokat veterő Szulejmán szultán Bécs ellen vonult, hírére Lamberg várkapitány elmenekült, felgyújtva a várat és a várost, és 1566-ban újabb tűz pusztított. Ezért is: a belvárosban ma is meglévő derékszögű utcahálózat katonai mérnöki munka eredménye.
Ferdinánd Hardegg 1594-ben feladta a várat a törököknek, a lakosság pedig elmenekült. Győr 1598-ban már fel is szabadult a török uralom alól két hadvezér, Pálffy Miklós és Schwarzenberg csapatainak köszönhetően. A vár erődítési munkálatai a XVII. században is folytatódtak, de 1683-ban, a Bécs elleni hadjáratkor Győrt szerencsésen elkerülte az ostrom. A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) idején Bottyán János csapatai jelentős eredményeket értek el a környéken. Napóleon francia csapatai 1809 nyarán 10 napi ostrommal vették be a várost, augusztus 31-én Napóleon is megnézte a várat, bástyáit több helyen felrobbantotta. A város fejlődését akadályozó várfalakat egyébként 1820-ban kezdték lerombolni.
A XIX. és a XX. század
Az 1848/49-es szabadságharcnak is több jeles eseménye kötődik a városhoz: október 21-én Kossuth Lajos érkezett a feldunai hadsereg megszervezésére, Bécs ostromának előkészítésére; december 27-én Windischgrätz seregei elfoglalták a várost; augusztus 3-án Klapka Komáromból kitörve ugyan elfoglalta a várost, de 15-étől ismét a császáriak kezére került.
Az 1870-es évektől látványosan hanyatlani kezdett a gabonakereskedelem. A szekereken és a kis hajókon történő szállítást a Bécs és Győr közötti vasúti forgalom elsorvasztotta. Győr fejlődése más irányt vett, a város ipari jelleget kezdett ölteni: 1896-ban megalakult a Magyar Vagon- és Gépgyár.
A trianoni békeszerződés csonkításai miatt az egykori Győr vármegyét egyesítették a területe töredékévé zsugorodott Moson és Sopron megyékkel. Győr váratlanul határvárossá vált.
A két világháború között az ország második legjelentősebb ipari centruma lett a fővárost követve, azonban a II. világháborús bombatámadások megsemmisítették iparát: súlyos károk érték a gyárakat, a vasútállomást, a síneket.
A háború után Győr-Moson és Sopron megyék egyesítésére 1950-ben került sor, a megyeközpont pedig Győr lett. Ekkor csatolták a városhoz Kisbácsát, Pinnyédet, később, 1966-ban Bácsa községet, 1971-ben Ménfőcsanakot, Győrszentivánt és Gyirmótot. Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások kiemelten érintették az itt élőket, mert Győr a forradalom második fővárosának számított.
Győr térképGyőr cikkek
