Dánszentmiklós

Dánszentmiklós 2800 lakosú község Pest megye déli részén, a Duna- Tisza közi homokhátságon.

Közúton a 4-es számú főutat az M5-ös autópályával, Albertirsa és Örkény között összekötő úton-, illetve a 405-ös számú főútról Nyáregyházánál déli irányba letérve érhetjük el legkönnyebben. Budapest fővárostól, Szolnoktól és Kecskeméttől 60 km távolságban fekszik.

A község első írásos említése 1324-ből származik. Területén több Árpád- korban létezett falu nyomát is megtalálták. Neve a „dán” és a Szent Miklós kifejezések összetételéből keletkezett. A latin eredetű „dán” szó jelentése: „dán ember” azaz erdőlakó, a vidék erdős jellegére utal. Szent Miklós valószínűleg a község Árpád-kori templomának lehetett a védőszentje. A török időkben elnéptelenedett falu földjeit előbb a szomszédos Vatya község, majd annak pusztulása után Nagykőrös vette bérbe. A török kiűzését követően a pilisi Beleznay grófok tulajdonába került, illetve Nagykőrös városa szerzett bérleti jogot területein. Az 1850-es években Beleznay grófok gazdatisztjénél házitanítóskodott egy ideig Petőfi Sándor öccse, István.

A 19. század végére egyik legnagyobb földbirtokosa Wekerle Sándor egykori miniszterelnök lett. Ekkoriban kezdett kialakulni a mai falu, az egykori közép- és kisbirtokos körül. A 20. századközepére szórványtelepüléseinek, tanyáinak lélekszáma már elérte a 2000 főt. A községháza 1944-ben épült fel, az 1950-es évek közepén a római katolikus templom is elkészült. A mezőgazdasági jellegű településen a fő megélhetési forrást a gyümölcstermesztés, mint alma, szilva és meggy jelenti.

Dánszentmiklós térkép
Dánszentmiklós cikkek