Mezőszilas
A település megközelíthető közúton: Székesfehérvártól délre a 7-es úton autózunk, majd Lepsény után letérünk a 64-es útra, de elérhető a 6-os úton is Dunaföldvárig, onnan tovább a 61-esen Simontornyáig, majd tovább a 64-esen.
Az egykori Szilasbalhás két falu, Balhás és Szilas összeépülésével jött létre. A gyönyörű fekvésű település 1942-ben kapta a Mezőszilas elnevezést, ami a tájra, és az egykor itt honos szilfára utal. Határában kelta településnyomokra bukkantak. Erre haladt a Sopiane-Gorsium főútvonal. Az itt talált leletek arra utalnak, hogy a térség később, az avar korban fejedelmi központ lehetett. A község belterületén feltárt X-XI. századi sírok a magyar honfoglalás koráról vallanak.
A jómódú lakosság társadalmi-kulturális életének központja az 1830-as évektől kezdve a kaszinó volt. Itt működött az ország első vidéki kaszinója. Az intézmény a szórakozási igényeken kívül a művelődést is szolgálta. 1841-ben itt lépett fel Petőfi Sándor is. A község nemzetőrsége 1848. október 8-án az ozorai csatában Roth tábornok horvát hadseregének bekerítésében vett részt.
Németh László (1901-1975) író szülőföldjének tekintette a vidéket. A község egykor a lótenyésztés mezőföldi központja volt. Droppa Kálmán középbirtokos 1930-as években épült tornyos kúriája jelenleg a lovasközpont épülete. Ma is rendeznek itt lovasbemutatókat.
A falu határában termékeny szántóföldek között ősgyepek, rétek, mocsarak húzódnak meg, melyek rejtekében gazdag vadállomány talál megfelelő élőhelyre. A természetes vizekben sokféle hal, hüllő és rovar él. A környéket a lovasturizmus, a horgászat, a vadászat lehetőségei mellett ízletes gyümölcsei, zamatos bora és a vendégszerető lakossága teszi vonzóvá.
