Lepsény

A település megközelíthető közúton: Székesfehérvártól délre a 7-es úton, vagy a 8-as úton Várpalotáig, onnan tovább déli irányban Berhidán keresztül, de elérhető még Simontornya felől a 64-es úton; vasúton: a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa, a Veszprém-Lepsény, a Lepsény-Dombóvár vonalon.

Az Árpád-kori község egykori birtokosai között Nádasdyakat is találunk, 1650-től a Zichyeké lett a terület egy része. A 15 éves háborúban elnéptelenedett község 1622-re már újratelepült. (Az 1770-ben épült Nádasdy-kúria 1848-ban Jellasics főhadiszállása volt.) 

Lepsény fontos utak és vasútvonalak kereszteződésénél alakult ki. A településnél találkozik az 1896-ban kiépített Győr-Veszprém-Dombóvári vasútvonal. A Balaton és a Dunántúl forgalmának jelentős része itt halad át. A Dég-Lepsény mellékvonalat 1900-ban építették ki. Ennek a vonalnak akkoriban a mezőgazdasági termények szállítása szempontjából volt különleges jelentősége.
Az egykor vásárjoggal rendelkező község gazdálkodásában a gabonatermesztés és az állattenyésztés mellett a szőlő- és bortermesztés valamint a méhészet is jelentős volt.
A falu prédikátora volt Kocsi Csergő Bálint, akit - az ellenreformáció idején, 1674-ben - gályarabságra ítélt a pozsonyi vésztörvényszék 39 református lelkész társával együtt. Itt született Kőmíves Imre színész, színigazgató is, akinek társulatánál Petőfi is fellépett.