Lókút

A település megközelíthető közúton: a 8-as útról Veszprémnél letérünk a 82-es útra, majd Gyulafirátót után balra kanyarodunk. Maga a falu erdőfedte vidéken épült, 1759-ben telepített ide Esterházy Dániel szlovák családokat, szám szerint húszat.

Az első lókúti lakos nevét is tudjuk: Mechina Andrásnak hívták. Később német telepesek is érkeztek ide, s a szlovák lakosság is elnémetesedett, ezért a II. világháború után sokukat kitelepítették Németországba; a bajorországi Hebertshausen falu azért is lett Lókút testvértelepülése, mivel ott 40 innen elszármazott család él.

Lókút elsősorban pihenő- és kirándulóhely. Tiszta levegője, a természet szépségei vonzzák ide a turistákat. Műemléke igazán nincs, bár érdemes megnézni a falucska neogót stílusú, XIX. századi templomát és a mögötte lévő kálváriát. Szépek a régi parasztházak is, ezek közül sokat felújítottak az elmúlt időszakban, mivel több németországi lakos is letelepedett ide, s itt tölti az év egy részét. Lókútról szép kirándulásokat lehet tenni a környező hegyekbe, akár lóháton is, és remek vadászati lehetőségeket is kínálnak a vendégnek.