Jászfényszaru
Jászfényszaru ma is őrzi az ősi jász hagyományokat. Az egykori mezőváros 1993-ban nyerte vissza városi rangját.
A város nevezetes műemléke a Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus templom, mely eredetileg a XV. században épült gótikus stílusban, de a hívek 1702-ben kibővítették, újjáépítettek.
A térnek is nevet adó, barokk stílusú Szent család-szobor a XVIII. században készült.
Az ősök emlékét, az egykori jászfényszarui lakosok szokásait őrzi a Kiss József Helytörténeti Gyűjtemény is, a néhai gondos gazda házában hagyományos paraszti szobabelsők, gazdasági eszközök tekinthetők meg.
Múltidéző
Nevének eredetéről Bedekovich Lőrinc így ír: "némellyek ugy vélekednek, hogy régente a Lehel Kürtje, melly most Jász Berényben tartatik, itt találtatván attul hivatott fényes szarunak, röviditve azután Fénszarunak, de inkább a fövény szarurul, mivel homokos helyen, és mint egy a ' Jászságnak szarván áll, vette nevezetét...."
A jászok által alapított település neve egy 1433-ból - Zsigmond király idejéből - származó oklevélben tűnt fel először Fényszaru változatban. A jász előtaggal összekapcsolva mint Jász-Fenszaru először a helyi parókia 1692-1710-es anyakönyvében írták le. A török korban a Jász-terület volt a felvonulási terület az 1552-es és 1596-os Eger elleni támadáshoz. 1557-ben Veli szandzsákbég serege elpusztította a községet, de 1631-től már ismét lakott volt.
A török uralomtól 1690-ben szabadult meg a község és lakossága, ám 1702-ben I. Lipót a Jászkunságot a Német Lovagrend zálogába adta, így addigi kiváltságaik odavesztek, jobbágysorba süllyedtek. Almássy János jász-kapitány hívására a faluból is sokan áttelepültek a Kiskunságba 1742-ben, három év múlva viszont megvalósult a redemptio: maguk váltották ki magukat mind a kunok, mind a jászok.
A település 1831-ben mezővárosi rangot kapott. A Hatvan környéki tavaszi hadműveletek során, 1849 áprilisában Aulich seregei Fényszarun vonultak keresztül. A 8. Koburg Huszárezred hagyományait elevenítette fel és őrzi a Szűcs Mihály Huszárbandérium, akik minden év tavaszán végigjárják a Dicsőséges Tavaszi Hadjárat egykori útvonalát. A huszárbandérium soraiból választották meg az első jász kapitányt 1998-ban a településen megrendezett "Jászok találkozóján".
A települést 1872-ben saját kérésére visszaminősítették nagyközséggé, ám 1873-ban megnyílt a Hatvan-Szolnok közötti vasútvonal, ami Jászfényszarut bekapcsolta az ország vérkeringésébe. Városi rangját 1993-ban nyerte vissza.
