Véménd
A kelet-baranyai település szelíd dombok között húzódik meg. Már a bronzkorban lakott volt, hiszen előbb a mészbetétes kultúra, később a kelták szórványleletei erről tanúskodnak.
Első említése 1332-1335 közötti időszakban történt Emon néven, csupán az 1700-as évek első harmadában jelenik meg a Vemen forma.
Émen vagy Émel középkori magyar falu, a török hódoltság alatt elnéptelenedett. 1690 körül rácok telepedtek meg itt. 1748 körülérkezett az első német telepes csoport. A németség gyors ütemben növekedett. A rácok száma az 1. világháborúig lassan fogyott. 1920 után az itt élő szerbek zöme Jugoszláviába optált. 1930-ban 243 lakos vallotta magát magyar, 2130 német, 5 szerb és 2 egyéb anyanyelvűnek.1970-ben 1127 magyar és 1195 német élt itt. Külterületi lakos volt ekkor 186 fő. ebből a Cigánytelepen élt 100 lélek.
A szájhagyomány szerint a mai település csak 300 éves, korábban nyugatabbra feküdt a falu. A szerbekben élénken élt a tudat, hogy Szerbiából a török elől menekültek ide a "nagy költözés' idején vagy még korábban, s a környező völgyekben létesítettek ideiglenes településeket. Erre szerintük dűlőnevek, ill. falunevek emlékeztetnek,pl.: szh. Apatija, Batova, Berak, Demerkapija, Hristova dolina Korpač,Kapavac, Krstoš, Petrovac, Prkos, Sapud, Uros, Vemen. Őrizték azt a hagyományt is, hogy vissza kell térniük, ha hazájuk felszabadul.
A németekben is mindvégig tudatos maradt, hogy az akkori németbirodalomból vándoroltak be, a közelebbi hely neve azonban elhomályosult. Egyes kutatók szerint a Rajna vidékéről, Szászföldről,Frankfurt és Fulda környékéről, valamint Ausztriából jöttek. A kolerajárványok elől is sokan ide menekültek a környező falvakból, pl. Palotabozsok első lakói. Az utolsó betelepülési hullám (1728-87) érkezőket "sváb parasztok"-nak, "telepesek"-nek (Schwabenbauern,Colonisten) nevezték.
1945 után a németek egy részét kitelepítették, helyüket 100bukovinai székely család (Hadikfalváról), 70 felvidéki család (a Csalóközből, Hontfüzesgyarmatról, Albárból, Szimőről stb.) s számos ún. magyar telepes foglalta el.
A teknővájó cigányok egy része a mecseknádasdi, erdősmecskei, majdfekedi erdők cigánytelepeiről vándorolt be. 1936-60-ig a Kohlental-ban,1975-ig a Kirchengrund-ban laktak, végül a faluba telepítették őket.
Véménd egy Véma nevű szerb asszonyról kapta nevét.
