pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár
Kiutazás

A Balatontól a Dráváig terjedő, a Duna és Zalaapáti közötti vidéken a síkság, a dombság és a hegyvidék váltakozik egymással. Legnagyobb részében azonban ″ezernyi völggyel tagolt dombság″ ez a régió.

Dombok között

Belső-Somogy észak-déli irányban elnyúlva helyezkedik el a Balaton és a Dráva között. Kialakulásában nagy szerepe volt a területén egykor átfolyt Dunának és mellékfolyóinak, amelyek vastag hordalékot terítettek le itt. Miután a folyók új folyásirányt vettek, Belső-Somogy hordalékkúpja - jelentősebb víz nélkül maradván - száradásnak indult. A jégkorszak (pleisztocén) elején fújó erős szelek a finom homokot mozgásba hozták, és jellegzetes futóhomokfelszínt alakítottak ki. Kevésbé köztudott, hogy a Kiskunság és a Nyírség mellett Somogyban is jelentős homokterületek vannak. A homokmozgás a csapadékos időszakok beköszöntével megszűnt, a korábban kialakult homokbuckák pedig lassan lekoptak és alacsonyodtak.

Külső-Somogy szinte teljes egészében lösszel fedett, tagolt dombság. Először még fenn vagyunk a dombtetőn, a következő percben mély völgyben találjuk magunkat - ahol gyakran patak csörgedez. Többségük útját elrekesztve víztározót, halastavat hoztak létre - a pecázók örömére. Nyugati részén az észak-déli irányú hátak kifutnak egészen a Balaton-partig, sőt, a kutatók kiderítették, hogy a tó medrében folytatódnak, ott már vastag iszappal fedetten. A táj keleti része változatosabb: aki "hullámvasutazni" szeretne, annak érdemes végigautóznia északról, Szántód felől délre, a Kapos-völgy irányába! A nagy lösztáblák tetőcserépszerűen helyezkednek el: a meredek északi perem előtt, a völgyekben patakok csobogása hallatszik, köztük a történelemből ismert Koppányé. Külső-Somogy keleti fele a Sió völgyére lejt, ott változó szélességű, majdnem sík a vidék.

A táj tagoltságából adódóan Külső-Somogyban sok a meghitt hangulatú kis falu. Némelyek sajnos elnéptelenednek, mások lassan ébrednek Csipkerózsika-álmukból. Különösen jellemző ez a Balatonhoz közeli településekre. A tótól néhány kilométerre már nincs nagy járműforgalom, sorra nyílnak a vendégváró falusi porták és panziók.

A Kapos-völgy a Föld kőzetburkában ébredő belső erők eredményeképpen alakult ki. A jégkorszakok idején formálódott folyóvölgy markánsan elválasztja a tőle északra és délre elhelyezkedő tájakat. A meredek hátak és a szűk völgyek a Kapostól délre elterülő dombságra a legjellemzőbbek.

Zselic területe romantikus vidék. Még ma is sok megmaradt a betyárjárta erdőkből. Itt az alacsony dombságon is szép bükkösök és gyertyános-tölgyesek élnek. A völgyekben megbúvó falvak természeti környezete érdekes lehet az ideérkező vendégeknek. A Vitorági-erdő szélén a virág mindig friss Pali betyár sírján. Ki ne hallott volna az ibafai pap pipájának történetéről, vagy éppen a török ellen hősiesen küzdő Zrínyi Miklós szigetvári cselekedeteiről? Dél-Dunántúl gyalogos túrázóinak egyik kedvelt terepe a Zselic.

A Zselictől keletre-északkeletre helyezkedik el az ugyancsak szabdalt felszínű Völgység és a Tolnai-hegyhát. Előbbi neve sok mindent elárul felszínéről. Völgyeiben ugyancsak kicsiny falvak lapulnak, megőrizve az egykori életmód számtalan emlékét. A hegyhát elsősorban lösszel borított. Nyugati és északi pereme meredeken emelkedik a Kapos völgye fölé. Egykori erdeinek helyét sokfelé szőlőültetvények foglalják el. A lösz itt nagy vastagságot ér el, sok helyütt átnedvesedve megcsúszik, suvad. A puha, de mégis állékony kőzetben a helybeliek előszeretettel ástak különféle rendeltetésű lyukakat. A legkisebbeket pincének, veremnek használták, a nagyobbakban laktak, vagy az állatokat tartották. Ahol annak idején Petőfi négyökrös szekere ballagott, ma még kevés az idegen, pedig a hangulatos falvak kellemes időtöltést ígérnek.

A Siótól délre elterülő Szekszárdi-dombság meredek, löszös domboldalain kiváló szőlőkultúra alakult ki, a szekszárdi kadarka messze földön híres. A tolnai megyeszékhelyhez közel eső terület turistaútjai is látogatottak; a Sötét-völgy, vagy éppen Szálka környékének idegenforgalma jelentős.

A Mecsek és a Villányi-hegység

A Mecsek fő tömege északon alig észrevehetően emelkedik ki a Baranyai-hegyhát ugyancsak dimbes-dombos vidékéből, déli oldala viszont meredeken szakad le a Pécsi-síkság alacsonyabb szintjére. Főként a földtörténet középidejében leülepedett mészkő alkotja, de ennél idősebb kőzetek is megfigyelhetők a felszínen.

A Nyugati-Mecsek változatos, bizarr képződményei alakultak ki Kővágószőlős fölött. A Jakab-hegy szél és fagy alakította, érdekes sziklaalakzatait a nép alakjuk alapján "babásnak" nevezte el. Az itt élők a keményebb kőtömbökből készítették szerszámaikat, ezért a szerkő megnevezés. Képződésükkor a finomabb homok mellett nagyobb kavicsok és lekoptatott kőtömbök is leülepedtek. A szél és a jég érdekes sziklaalakzatokat alakított ki a Jakab-hegyen.

A jól karsztosodó mészkőben létrejött barlangok közül a legnagyobb az Abaligeti-barlang a Mecsek északnyugati részén. Ott főként a barlangi patak és a befolyó vizek oldódásos tevékenységét tanulmányozhatjuk, de néhány helyen szép cseppkőképződmények is kialakultak. A felszínen is érdekes karsztformák jöttek létre. Több helyütt, mint pl. az Abaligeti-barlang fölött, jókora dolinák vezetik le a felszínre érkező csapadékot a mélybe.

A tájképileg változatosabb Kelet-Mecsek legmagasabb pontja a Zengő (682 m). Legszebb részeinek védelmére hozták létre a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetet. Jellemzőek rá a sejtelmes fényviszonyokat létrehozó bükkös és gyertyános-tölgyes állományok, amelyekben ritka és védett növények is megélnek (majomkosbor, olasz müge, kaukázusi zergevirág). A szúrós és a lónyelvű csodabogyó a mediterrán hatásokat jelzi, hasonlóan a bokrokra felfutó pirítógyökérhez.

A Mecsek idegenforgalmában fontos szerephez jut a sikondai termálfürdő.

A Mecsektől délre, túl a szelíden tagolt Baranyai-dombságon a környező tájakból hirtelen emelkedik ki a kelet-nyugati irányú, főként triász és kréta időszaki mészkőből és dolomitból álló Villányi-hegység. Természeti értékei közül a legkeresettebb Harkány gyógyhatású vize. Sokan látogatnak el Villányba és Nagyharsányba, hogy megnézzék a hegység legmagasabb pontját, a 442 m magas Szársomlyót, megkóstolják a siklós-villányi borút kínálta borokat, vagy felkeressék az ország egyik legszebb karrmezőjét a hegy déli oldalán.

Szársomlyónak az élőlényei is figyelemre méltóak. A meredek délies domboldalon több, a mediterrán területeken honos növény és állat talált otthonra. Egyetlen élőhelye ez a magyar kikericsnek és a magyar méreggyiloknak. Ritka állata e tájnak a fűrészlábú szöcske, az óriás énekes kabóca és a haragos sikló.

Folyó menti síkságok

Folyóvizek töltötték fel és formálták síksággá a Dráva és a Duna menti területeket (Dráva-sík, Mohácsi-sziget, Tolnai-Sárköz), amelyek - természetföldrajzi szempontból - a Mezőfölddel együtt már az Alföldhöz tartoznak. Földtörténeti mércével fiatal képződménynek számítanak, még napjainkban is alakulnak, változnak. A vidék újabb vendégcsalogató látványosságai közé felsorakoznak a vízközeli helyek (Dráva mente, Gemenc), egyre többen fedezik fel a háborítatlan és nyugodt, tiszta környezet varázsát. A két folyó árterületén kialakult és még ma is fennmaradt ősi állapot megőrzésére hozták létre a Duna-Dráva Nemzeti Parkot, amely egyre aktívabban vesz részt a védett területek turisztikai célú bemutatásában.

A Mezőföldön, a Dunántúli-középhegységből érkező patakok hordalékára a jégkorszakban vastag löszpaplan borult. Ennek vastagságáról képet kaphatunk Dunaföldvárnál, ahol meredek parttal szakad alá a Mezőföld a Duna medrére.

 



Dél-Dunántúl térkép
Dél-Dunántúl cikkek

találat
Részletes találati lista
Nem találja amit keres?
Kérjen ajánlatot!
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!