Kedvenc helyek - hangulat görög módra

Minden munkás napnak eljön a vége egyszer. Általában hazazötyögsz a villamoson ilyenkor, nyomorogsz kicsit a metrón, vagy anyázol a dugóban hazafelé, esetleg kezdetét veszi az az adrenalin fröccs, ami a csúcsforgalomban hazabringázás jelent.

De vannak az évnek szerencsésebb időszakai, mikor nem a kis szoba magánya vár ilyenkor, hanem lesétálhatsz a tengerillatot követve a partra, és a napi stressztől bemerevedett izmaidat egy jó kis mojitoval lazítod le.

Nekem két ilyen legkedvencebb helyem van, ahol most beinvitálom a kedves olvasókat, és virtuálisan meghívom őket egy körre. Az egyik hely Olympic Beach-on található, nagyon kellemes kis terasz a tenger felé. Patinás fabútorain színes párnák közé lehet bekuckózni, szeparált helységeiben szolid fények alapozzák meg az este hangulatát. Kellemes zenék szólnak: míg el nem ér a pultos/dj véralkohol százaléka egy olyan szintet, amikor a chillout-ot felváltja a pezsdítő tánczene, de erről bővebben nem mesélnék.

Az, hogy 45 centiméterre van a magas teraszra vezető lépcsősortól a tenger, valami eszméletlen jó hangulatot varázsol a helynek. Kérdezés nélkül hozzák a rágcsálnivalót az italokhoz, és komolyabb fogyasztás esetén bizony belecsúszhatunk egy(vagy két) grátisz körbe. Néhány itt töltött óra után komoly kihívásnak mutatkozik leóvatoskodni ezen a falépcsőn, és van olyan is, aki innen egyből éjszakai fürdésre megy- nem tudom pontosan, egy barátom mesélte.

A másik, kevésbé ismert hely Szantorinin található, aki magától, vagy ezen leírás szerint megtalálja, az nyugodtan hozzáírathat valamit az itt vezetett számlámhoz. Ugyanis, ha Oiából elindulunk a kikötő felé, egy poros, jobbra elágazó földúton semmi, de semmi nem árulkodik arról, hogy a keréknyom végén egy ilyen gyöngyszem rejtőzködik.

Mintha a bár tulajdonosai nem szeretnének profitot termelni, szinte álcázzák a helyet, ezzel elérik,  hogy akárki ne szórakozzon itt, csak az, aki veszi a fáradtságot a megkeresésre. A teraszról felejthetetlen a kilátás, nagyon igényes a környezet és a pult illetve van anyag a koktélok belsejében is. Itt nem lehet 3 óránál kevesebb időt eltölteni: míg a 30 turistabuszból kiáramlott tömeg heringként szorong a naplementét bámulva, én azt figyelem, hogyan csillan meg a tengerbe bukó tűzgolyó fénye a poharam párás oldalán legördülő vízcseppen... Álom.

Képek: