Törökország TOP 15-ös látnivaló-listája

Törökországot méltán nevezhetjük a világ egyik legszínesebb, legváltozatosabb nevezetességekkel bíró, legszebb országának, melyet sokban köszönhet két kontinens találkozásánál való fekvésének és hosszú, fordulatos történelmének. Itt éppúgy megtaláljuk a lenyűgöző tájakat, természeti szépségeket, ahogy a kulturális világörökségeket és művészettörténeti gyöngyszemeket.

15. Konya
Az anatóliai régióban fekvő Konya már az ókorban is több náció kezén megfordult – birtokolták hettiták, phrügök, perzsák, makedónok, rómaiak – végül 1071-ben a szeldzsuk törökök, 1420-ban pedig az oszmánok hódították meg. A város legfontosabb történeti nevezetességei már a muszlim kultúrához, azon belül is Dzsalál ad-Dín Rúmi, azaz Mevlana, a legnagyobb perzsa szúfi misztikus filozófus és költő munkásságához köthető, aki 1228-ban telepedett le a városban. A város legszebb épületei a szeldzsuk kor stílusát képviselik: a Mevlana Múzeum, a Szelimije dzsámi, az Alaettin mecset, az Inceminareli medresze, a Kataray medresze (ma csempemúzeum), de érdemes felkeresni a Mevlana Kulturális Központot is, amely a világ legnagyobb kerengő dervis tekkéje, azaz csarnoka, ahol betekintést nyerhetünk a dervisek misztikus táncába, a semába. Mevlana emlékét a mevlevi (kerengő) dervisrend őrizte.

14. Alanya
A Földközi-tenger partján fekvő Alanya Törökország egyik legkedveltebb üdülővárosa, mely kellemes mediterrán éghajlata mellett lenyűgöző természeti és kulturális értékekkel is büszkélkedik. A város egy sziklás félsziget két oldalán terül el, a kikötő, a városközpont és a Keykubat-part a keleti oldalon található, míg a Damlataş-part és a Cleopatra-part a nyugati oldalon. Ez utóbbi a híres egyiptomi királynőről kapta nevét, akinek Marcus Antonius ajándékozta nászajándékként e területet. Alanya szintén viharos ókori történelemmel dicsekedhet, élén gyakran változtak urai, de előszeretettel bújtak meg itt a korabeli kalózok is. A város a szeldzsuk uralom alatt élte virágkorát; ekkor épült a Vörös torony (Kizil Kule), az Alanyai vár (benne a Szulejmán-mecset és a karavánszeráj) és a megerősített városfalak. Érdemes egy túrát tenni a vadregényes Sapadere kanyonba, illetve a gyógyhatású Damlatas-barlangba is.

Utazási ajánlatok - Alanya >>>

13. Alacati
Törökország egyik legfestőibb falva, Alacati az Égei-tenger partján, Chíos-szigetével szemben fekszik. A kisváros – melynek történelme szorosan összefonódott Görögországéval – bájos, régi kőházaival, több mint 150 éves szélmalmaival, hangulatos, kikövezett sikátoraival, szűk utcácskáival és romantikus hangulatú kikötőjével vonzza a turistákat. Alacati borvidékéről, kristálytiszta vizéről (mely a kisvárost a szörfösök és kite-szörfösök paradicsomává teszik) és pezsgő éjszakai életéről is nevezetes. Bár a település a XIV-XV. század során ottomán fennhatóság alá került, napjainkig megtartotta görög hangulatát, lakossága mindvégig többségében hellén volt, csak a II. világháború után érkeztek muszlim törökök a Balkánról. Az óváros központi részében látható épületek több mint száz esztendős görög lakóházak.

12. Epheszosz
Epheszosz - török nevén Efes – az ókori történelemből lehet számunkra ismerős: Kis-Ázsia nyugati partvidékének egyik legjelentősebb városállama volt. Itt állt a világ hét ókori csodájának egyike, az epheszoszi Artemisz templom, mely Kr. e. 550 körül készült el, majd Kr. e. 356. július 21-én (a legenda szerint Nagy Sándor születésének éjjelén) egy Herostratos nevű őrült felgyújtotta. A templom az ókorban igazi "turistalátványossággá" vált, maradványai még ma is láthatók. Epheszosz legfontosabb látnivalói Celsus könyvtára, Hadrianus temploma, Mazaiosz és Mitriadesz kapuja, a színház, valamint Szűz Mária feltételezett háza, aki a keresztény hagyományos szerint Jézus halála után, Kr. u. 37-48 között élt itt, állítólag Epheszoszban is temették el. Epheszosz a XIV. században még utoljára felvirágzott, majd a XV. században teljesen elnéptelenedett, s csak a XX. századi ásatások során került vissza a köztudatba.  

11. Edirne
A görög-bolgár-török határhoz közeli, egykori Drinápoly 1362-től Isztambul 1453-as elfoglalásáig az Oszmán Birodalom fővárosa volt. Edirnét egyébként a hagyomány szerint Hadrianus császár alapította a II. században Hadrianapolisz néven (innen a magyarosított Drinápoly). A kellemes hangulatú város leghíresebb nevezetessége a híres udvari építész, Mimar Sinan által tervezett Selimije-dzsámi, mely Törökország legmagasabb minaretjeivel büszkélkedik. Ezen kívül érdemes felkeresni a város történelmi központjában fekvő, gyönyörű kalligráfiákkal díszített Eski dzsámit, más néven Öreg mecsetet is, illetve a fedett bazárt, ahol Edirne jellegzetes árucikkei (szappan, fehér sajt, olajos máj) közül válogathatunk. Nyaranta itt rendezik meg Törökország egyik igen ősi sportját, az olajbirkózást (törökül yağlı güreş), mely az olimpiai játékok után a második legrégebbi sportrendezvény.

10. Fethiye
Szintén az Égei-tenger partján találjuk a lenyűgöző panorámával büszkélkedő ősi települést, Fethiyét. Az ókorban Telmessos néven ismert város a káriai határhoz közel, Lykiában terült el, s jól ismert volt jósiskolájáról (telmessosi jóst alkalmazott Krőzus, lyd király és Nagy Sándor is). E korból származnak a város feletti sziklákba vájt lykiai sziklasírok is, melyek homlokzata azonban már görög elemeket mutattak (hasonlókat találunk ezen kívül Mürában és Limürában is). Fethiyét az 1900-as évekig görögök lakták (a város Nagy Sándor hódításával került görög befolyás alá), majd az 1923-as lakosságcsere során a görög lakosok elköltöztek, helyükre Trákiából telepítettek ide törököket. Az ókori időket idézi még a kikötő környékén feltárt hellenisztikus kori színház, valamint a Fethiye Múzeumban látható ókori gyűjtemény.

9. Mardin
Délkelet-Törökországban, a Tigris-folyótól nem messze, közel a szíriai határhoz fekszik Mardin városa, mely leginkább a hegyoldalba kapaszkodó homokszínű házairól nevezetes. Az óváros épületei az egykor itt uralkodó türk származású Artukida dinasztiára (XI-XII. század) jellemző stílust képviselik. Az ódon hangulatú város Felső-Mezopotámia egyik legrégebbi lakott területén fekszik; megfordultak itt a kora középkor közel-keleti népei, majd Kr. u. 692-ben muszlim fennhatóság alá került. A várost gyakran egyfajta szabadtéri múzeumnak is tekintik nagyszámú történelmi, építészettörténeti nevezetessége miatt. Rögtön feltűnhet a sok keresztény templom és kolostor, melyek a szír és örmény kereszténység jelenlétéhez köthetők, de emellett természetesen jelentősek az iszlám építészetre jellemző épületek is: mecsetek, medreszék, paloták és karavánszerájok.

8. Trabzon
Egészen más hangulatú és környezetű a következő város, az ország északkeleti részén, a Fekete-tenger partján elterülő Trabzon, melyet a Kr. e. VIII. században görög telepesek alapítottak Trapezusz néven. Jelentős kulturális és kereskedelmi központ volt a római és a bizánci korban is, melynek vegyes lakossága (török, görög, örmény) az oszmán hódítás után is itt maradt. Így Trabzon kulturális látnivalói etnikai és vallási sokszínűségét is tükrözik: a Hagia Sophia templom és a vár a bizánci időből, más látnivalók a török korból maradtak fenn (mecsetek, türbék, vagy a bazár és környéke). A Trabzon körüli hegyes-völgyes, vadregényes vidék számos izgalmas kirándulást kínál: több sziklatemplomot és kolostort is találunk a környéken (a leghíresebb a Sümela görög ortodox kolostor). Egy másik kedvelt úti cél a közeli, festői Uzungöl-tó. Testvérvárosa Szigetvár, mivel Nagy Szulejmán Trabzonban született (1494), s Szigetvár ostroma során (1566) halt meg.

7. Safranbolu
Törökország hamisítatlan múzeumfaluja az északi részen fekvő Safranbolu, mely az oszmán kor építészetének valódi gyöngyszeme. Ennek köszönhetően a kisváros 1984-ben az UNESCO Világörökségi listájára is felkerült. A hangulatos, romantikus településen jellegzetes mecseteket, törökfürdőket, karavánszerájokat, szökőkutakat, valamint több mint száz, jó állapotú ottomán kori lakóházat és kúriát találunk, melyek a XIX. századból származnak. Végigsétálni a szűk, kacskaringós, kikövezett utcácskákon, megcsodálni a tradicionális épületeket és kézműves termékeket, életre szóló emlékeket kínál. Nevének eredete a sáfrány és a görög polis 'város' szóra vezethető vissza; mivel az ókor óta sáfránytermelő vidék és kereskedelmi központ volt. A törökök 1196-ban hódították meg a vidéket, gazdasági és kulturális virágzását az ottomán korban, a XVII. században élte, mivel errefelé vezetett az Isztambult Sinopéval összekötő kereskedelmi út.

6. Pamukkale
Pamukkale fehér mészkőmedencéi a világ ritka csodái (hasonlót találunk Egerszalókon, az USA-beli Yosemite Nemzeti Parkban, és az iráni Badab-e Surtban, ez utóbbi sárgás-vöröses színben pompázik a víz vastartalma miatt), épp ezért nem meglepő, hogy a kuriózum számba menő helyet 1988-ban az UNESCO is felvette Világörökségi listájára.  A mészkőmedencéket a földfelszín alól feltörő, kalcium-hidrogénkarbonátban és szén-dioxidban gazdag, kb. 35 °C forrásvíz hozta létre, amikor lezúdult a domboldalon. A helyet, mint gyógyfürdőt, már az ókorban is látogatták, ekkor Hierapolisz (Szent Város) volt a neve. A legenda szerint II. Eumenész pergamoni uralkodó beteg leánya a pamukkalei fürdőtől és ivókúrától gyógyult meg, a király pedig hálából várost és gyógyüdülőt alapított itt. Napjainkban a túlzott turistaforgalom miatt a Pamukkalét tápláló forrás elkezdett elapadni, ezért a kormány korlátozta a hely látogathatóságát.

5. Van-tó és az Akdamar-sziget
Törökország keleti felében található az ország legnagyobb tava, a valószerűtlenül kék vizéről nevezetes, lenyűgöző panorámával büszkélkedő Van Gölü, vagyis Van-tó. Különlegességét tovább hangsúlyozza, hogy sós vizű, vulkanikus tevékenység által alakult ki, színét pedig magas karbonát tartalmának köszönheti, s csupán egyetlen halfaj, a darekh (egyfajta hering) él meg benne. A tó környéke az ősidők óta lakott terület volt, így igen gazdag a kulturális örökségekben is. A tó partján terült el az urartui királyság fővárosa, Tuspa (ma Van városa, ahol a híres, úszni is szerető vani macskát tenyésztik), de évszázadokon át az örmény királyság is birtokolta, e korból több örmény templom és kolostor is megmaradt (legjobb állapotban az Akdamar-szigeten található, X. századi Szent Kereszt-templom, mely az örmény művészet egyik legkiemelkedőbb példája). A tóban állítólag él egy 15 méteres szörny is, melyet több száz helyi lakos is látott már.

4. Ishak pasa szeráj
Szintén Kelet-Törökországban – az iráni határtól nem messze – látható az ország második legnagyobb palotája, az Ishak pasa szeráj, melyet egy XVII. században élt kurd hadúr építtetett. Az illető pasa családja gazdagságát az itt átvágó Selyemút forgalmának köszönhette, így tehetett szert az isztambuli Topkapi palota után a második legjelentősebb szerájra. A 1685-1784 között, Colak Abdi Pasha által építtetett, majd unokája, Ishak pasa által befejezett épületegyüttesben a mauzóleumon, a fürdőn, a belső udvaron és a börtönön kívül a hárem jelenti a legnépszerűbb látnivalót, melynek ebédlője a legszebb formában fennmaradt épületrészek közé tartozik. A palotában központi fűtés és folyó víz is volt. A lenyűgöző, vadregényes hangulatú környezetben, egy magaslaton épült palota ma félig romos állapotban látható, gazdagon aranyozott kapuját a szentpétervári Ermitázsban őrzik.

3. Nemrut dag
1987 óta az UNESCO Világörökségi listán szerepel a 2134 méter magas Nemrut dag (Nimrut-hegy), mely Törökország délkeleti részén magasodik. A hegy kultúrtörténeti szempontból kimagasló: tetején találjuk Antiochos Teos kommagénéi uralkodó síremlékének maradványait, mely a Kr. u. I. századból származik. Az aprócska ókori királyság ütközőállam volt a Római és a Pártus Birodalom között. Kommagéné uralkodóinak hellenisztikus öröksége művészetükön is nyomott hagyott, mely a síremlék jellegén is tükröződik: különböző görög és perzsa istenek (Héraklész, Zeusz, Orosmasdes, Apollón vagy Mithrász) alakjai, valamint az uralkodó makedón és perzsa őseinek szobrai sorakoznak a hegytetőn, melyek egykor 8-9 méter magasak voltak. Egyes feltételezések szerint a helyszín asztrológiai és csillagászati célokat is szolgált, erre utal az egyik szobron talált csillag- és bolygóállás ábrázolás. Bár az uralkodó sírját mindeddig nem találták meg, feltételezhető, hogy itt temették el.

2. Isztambul
Isztambult méltán nevezhetjük a világ egyik legszebb városának. Az egykor az Oszmán Birodalom székhelyeként működő Konstantinápoly nem csak két kontinensen elterülő izgalmas fekvésének, de hosszú, színes történelmének és a területén megforduló számos vallásnak és etnikumnak köszönheti sokszínűségét. A várost a Kr. e. VIII. században görögök alapították Büzantion néven, majd Kr. u. 330-ban Nagy Konstantin a Római Birodalom fővárosává tette. Történelmén, építészetén, kultúráján nyomot hagytak a bizánciak is, végül 1453-ban török fennhatóság alá került. Ettől kezdve 1923-ig az Oszmán Birodalom fővárosa volt. Kellemes, mérsékelt éghajlata és kulturális látnivalói miatt is rengeteg turista érkezik a városba, melyek közül a legfontosabb a Topkapi szeráj, a Kék mecset, a Hagia Sophia, a Dolmabahce-palota, vagy a Galata-torony. A város látképét egyaránt meghatározza az európai oldalt kettéhasító Aranyszarv-öböl, valamint az európai és ázsiai oldalt elválasztó Boszporusz. Isztambul történelmi negyedei 1985 óta az UNESCO Világörökségi listáján szerepelnek.

Utazási ajánlatok Isztambulba >>>

1. Kappadókia
Kappadókia szintén a Föld egyik leglenyűgözőbb, legizgalmasabb panorámával bíró vidéke, olyan, amit legfeljebb mesekönyvek lapjain tudnánk elképzelni, mintha csak egy holdbéli táj látképe tárulna elénk. Az 1985 óta az UNESCO Világörökségi listán is szereplő közép-anatóliai régió érdekes, furcsa alakzatú tündérkéményei és rózsaszín habcsókjai vulkáni működés következtében alakultak ki, melyeket a későbbiekben a szél és az eső formált. Legismertebb régiói a Göreme-völgy, a nevsehiri régió, és az Ihlara-völgy. Kulturális jelentőségét az ókor óta itt megforduló civilizációknak köszönheti: híres földalatti városait az első, itt menedéket találó keresztények alakították ki, az Uchisar sziklaerőd és sziklatemplomai is számtalan érdeklődőt vonzanak. A térség kedvelt turistacélpont: barlangszállodái kuriózumnak számítanak, a kulturális és természeti célú utazások mellett egyre népszerűbb a kerékpáros és lovas turizmus, valamint a légballonos sétarepülések.