Banks Peninsula Track - a luxustúra, Új-Zélandon

A Banks Peninsula Track Új-Zéland déli szigetén, Christchurch városától nem messze található, leghíresebb települése Akaroa franciás ízléssel felépített kisvárosa.

A Csendes-óceánba nyúló félsziget gyönyörű tájaknak ad otthont: hullámoktól ostromolt partok, szélfútta, birkáktól pettyezett legelők, sűrű erdők és szűk patakvölgyek váltakoznak csendes kis öblökkel és családias farmházakkal. Ha ez még nem lenne elég, a félszigeten túrázva többször is pingvin-kolóniákon vezet át az utunk és kis kitérőkkel több fókatelepet is meglátogathatunk.

A Banks-félszigeten egy sajátos, új-zélandi turisztikai formának is hódolhatunk. A terület magánkézben van, így több család osztozik az erdők és a legelők tulajdonjogán.

Ők, összefogva egy két illetve egy négy napos gyalogtúra - ajánlattal szolgálnak a félszigetet felfedezni vágyók számára: egy méltányos összeg befizetése után jogot nyerünk arra, hogy bejárjuk a túraösvényt és megszálljunk a családok által üzemeltetett, kiváló minőségű szállásokon.

A túra kezdőpontjához szállításról is gondoskodnak, amellett, hogy az ösvényt és a jelzéseket is kiváló minőségben és folyamatos karbantartás mellett használhatjuk.

A túra nem csak a luxuskörülmények miatt csodálatos: a tájak, amiken a gyalogösvény keresztülvezet egytől-egyig lenyűgözőek és változatosak.

Ki ne szeretne úgy túrázni, hogy az óceán látványa kíséri, vagy buján zöldellő, hatalmas fák és több méter magas páfrányok között sétálhat, vagy szorgalmasan legelő, kissé ijedős birkák között gyalogolhat?

Ha pedig kedve úgy hozza, leereszkedik az óceánparti sziklákra, hogy meglesse a napsütütte sziklákon henyélő fókákat? A Banks Peninsula Track-on akár egy napon belül is átélhetjük ezeket az élményeket. 

A túrán ízelítőt kapunk az új-zélandi becsületességből és segítőkészségből is. Az egész országban gyakran látni az út szélére őrizetlenül kihelyezett gyümölcsöket, kézműves termékeket, amelyek árát csak be kell dobni egy becsületkasszába, és már vihetjük is. A kempingek és táborhelyek része is saját bevalláson és önkéntes fizetésen alapszik: csak ritkán ellenőrzik az ilyen helyeket, mert a helyiek becsületesen bedobják a pénzt az ott töltött éjszakákért, és az illemhely, a mosdó és a konyha használatáért - hiszen tudják, hogy ezek kiépítése és fenntartása nincs ingyen.

Itt azonban még ezt is felülmúlta a kis bolt, ami inkább egy jól felszerelt kamrára emlékeztetett: 30 dolláros borok, kiváló minőségű élelmiszerek, friss tojás és kerti termények, csokik, sörök, gyümölcsök sorakoznak ott: neked csak fel kell írni, mit vittél el, és az árát készpénzben otthagyni az asztalon.

Itthon egy ilyen rendszer működése elképzelhetetlen: mi megszoktuk, hogy a biztonság és a minőségi környezet nem a mi felelősségünk, azt tartsa fenn az állam, ha pedig nincs kapacitása minden sarokra rendőrt állítani, akkor így járt, ami nincs lebetonozva, annak lába kél holnapra. Nem azért marad ez így, mert itt nincsenek rossz vagy gonosz emberek, vagy mert ennyire félnek a karhatalomtól. Egyszerűen felfogják, hogy ha társadalomként szeretnének élni, akkor nem viselkedhetnek úgy, mint az állatok: ha valaki megdolgozott valamiért, azt tisztelik, így nem kell attól rettegnie, mikor fosztják ki.

Nem a kormányra és a törvényekre várnak, hanem maguk veszik kezükbe a sorsuk irányítását, és tudják, hogy felelősek a környezetükért és a sorsuk alakulásáért. Fényévekre vagyunk a nyugati gondolkodásmódtól. Ez az oka annak, hogy aki egy ezt a világot és értékrendet érzi magához közelebb, az addig jár külföldre, míg ott is marad- itthon meg szépen haladunk a középkor felé. Na, de ne ezen keseregjünk, hanem halmozzunk fel élményeket, amelyek segítenek túlélni az itthon töltött időt- a következő utazásig.