Szűrők
pl. Ciprus, Bécs stb...
Komárom a körülötte húzódó, ma kulturális rendezvények helyszínéül szolgáló erődrendszerről nevezetes. A műemlékekben gazdag város számtalan látnivalót kínál az idelátogató turistáknak. Különleges élményt jelent az Igmándi és a Monostori erőd felkeresése, a Klapka György Múzeum kiállításainak megtekintése.
A város a körülötte húzódó, ma kulturális rendezvények helyszínéül szolgáló erődrendszerről nevezetes. Komáromot az Erzsébet híd köti össze egykori északi városrészével, a Szlovákiához tartozó Komárnoval.
A mai városhoz tartozik Koppánmonostor, amely a XII. században alapított bencés monostorról kapta nevét. Az itteni Duna-parton a XIX. század végén, a XX. elején politikusok, kereskedők építették fel villáikat. Egy másik városzrész, Szőny a római kori Brigetio. A gazdag régészeti lelőhelyen 1922 óta folynak ásatások.
A műemlékekben gazdag város számtalan látnivalót kínál az idelátogató turistáknak. Különleges élményt jelent az Igmándi és a Monostori erőd felkeresése, a Klapka György Múzeum kiállításainak megtekintése.
Településtörténet
A várost keleti irányból átszelő főút évszázadok óta főközlekedési útvonal. Ennek mentén alakult ki Szőny területén Brigetio, mely a római kori Pannonia egyik legjelentősebb településévé fejlődött. A város római kőtára ezt az időszakot eleveníti fel.
A római kort követő újabb fénykor a honfoglalással kezdődött, amikor a Duna északi partján erős földvárat építettek. Az István király által alapított Komárom ekkor lett a vármegye székhelye. Vára a XV. században kedvelt királyi pihenőhelyként ismert. A török időkben mint Bécs elővédje tovább erősödött a XVII. században a várnak a város felőli része elé felépítették az ötszögű Újvárat.
A XIX. század elején - rövid időre - birodalmi központ lett a város: a Bécset elfoglaló Napóleon elől 1809-ben egész udvartartásával ide menekült I. Ferenc német-római császár és magyar király. Ennek eredményeként lett Komárom "az erődök városa". Három erődítmény tekinthető meg ebből: a Monostori, a Csillag és az Igmándi erőd.
Az 1848/49-es szabadságharc idején a település állandó császári ostromgyűrű alatt állt. Ebben az időben pusztult el szinte teljesen Újszőny, s az újjáépített község 1896-ban egyesült a bal parti Komárommal. Az egyesülés feltételeit az 1892-ben átadott állandó dunai vashíd, az Erzsébet híd teremtette meg.
Az I. világháborút követően az északi városrészt 1919. január 10-én a csehszlovák hadsereg foglalta el. A kialakult állapotot a trianoni döntés szentesítette: a városrész Komárno néven a Csehszlovák Köztársaság része lett, a déli pedig mint Komárom-Újváros néhány évig a csonka Komárom vármegye székhelye volt.
Komárom térképKomárom cikkek
