Rimóc

A település megközelíthető közúton: Budapestről a 2. számú, majd a 22-es főúton Balassagyarmaton és Szécsényen át, illetve az M3 autópályáról Hatvannál letérve a 21-es főúton Salgótarján, illetve Szécsény érintésével. Hollókővel egy 7 kilométer hosszú aszfaltozott kerékpárút köti össze.Elnevezése a szláv eredetű Rimovci vagy Rimovc helynév átvételéből származik, amiben a Rim személynév...

A település megközelíthető közúton: Budapestről a 2. számú, majd a 22-es főúton Balassagyarmaton és Szécsényen át, illetve az M3 autópályáról Hatvannál letérve a 21-es főúton Salgótarján, illetve Szécsény érintésével. Hollókővel egy 7 kilométer hosszú aszfaltozott kerékpárút köti össze.

Elnevezése a szláv eredetű Rimovci vagy Rimovc helynév átvételéből származik, amiben a Rim személynév rejlik. A népvándorlás korában állítólag két földvár is állt a település közelében, hogy védje az erre haladó kereskedelmi utat. Honfoglalás kori sírokat is feltártak Rimócon, a későbbi temetkezési helyeken pedig Szent István pénzérméi kerültek elő. A község valószínűleg igen régtől egyházas hely, a plébánia első írásos említése a 1332-37. évi pápai tizedjegyzékből származik.

Szécsény felől szántóföldek, délről a Cserhát magaslatai határolják. A falun keresztül folyik a Körtvélyes-patak. Rimóc a Nógrád megyei palócság egyik központja. Messze földön híres a palóc népviselet.

Hagyományok

A falu a Nógrád megyei palócság egyik központja. A népművészet fontossága és tisztelete a címerben is tükröződik: a települést kettészelő Körtvélyes-patakot szimbolizáló hullámpólyát, felette stilizált virágot, tulipánt láthatunk. Színezése is a palóc népművészetre jellemző, a kezdetektől leggyakrabban használt színpárt, a vöröst és a kéket idézi. A tulipán a legkorábbi motívumkincsből származik, amely először a mezőgazdasággal és az állattartással foglalkozó palóc ember ruházatán, mégpedig az állati bőrökből készült subán, majd szűrön, gubán, ködmönön jelenik meg. A palóc viseleten korábban a virágok rátétként, majd hímzett formában jelentkeznek. A motívum a ruházatról végül mindenre rákerült, amit díszíteni akartak. Napjainkban is találkozunk vele a szőtteseken, húsvéti tojásokon, népi faragásokon, valamint a népi építészetben stukkódíszítéseken, oromcsúcs-díszként, tornácoszlopok díszítésein és fazekas munkákon.

A rimóci lányok, asszonyok a jelesebb ünnepeken mai napig magukra öltik a híres, színpompás népviseletüket. A rimóci népviseletet Horváth Endre grafikusművész is megörökítette a két világháború között forgalomban lévő papírpénzeken.

Rimócon tisztelik a hagyományokat. A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódva esténként végigjárják a falut a betlehemező fiúk. Lehetőség szerint minden családot felkeresnek. Híresek az itteni hagyományőrzők, többen közülük a népművészet mesterei.

Még az éjféli mise előtt, általában a leányok minden házhoz elvitték a kántorné által sütött ostyát, amiért pénzt és ajándékokat kaptak cserébe. Ezt a szokást - hagyománytiszteletből - a mai napig gyakorolják.