Nógrádsipek
Megközelíthető közúton: Budapest irányából a 2. számú, majd a 22. számúfőúton, Balassagyarmaton, Szécsényen és Varsányon át, illetve az M3 autópályáról Hatvannál letérve a 21-es főúton Salgótarján felé, majd Szécsényen és Varsányon keresztül.A környék első írásos említése 1265-ből származik,"Terra-Chipeg" alakban fordul elő. A latin előtag földet, földterületet jelent, a csipke, vadrózsa jelentésű...
Megközelíthető közúton: Budapest irányából a 2. számú, majd a 22. számúfőúton, Balassagyarmaton, Szécsényen és Varsányon át, illetve az M3 autópályáról Hatvannál letérve a 21-es főúton Salgótarján felé, majd Szécsényen és Varsányon keresztül.
A környék első írásos említése 1265-ből származik,"Terra-Chipeg" alakban fordul elő. A latin előtag földet, földterületet jelent, a csipke, vadrózsa jelentésű utótagot állítólag a honfoglalás korában itt élt szlávoktól kapta.
Az esztergomi érsek 1436-ban Zsigmond királytól zálogba vette ezt a területet, majd nem sokkal később, 1438-ban örök adományul kapta. A későbbi birtokosok között szerepel Szécsényi László, aki 1454-ben lányaira hagyta birtokait. Így örökölte Országh Jánosné és Losonczi Albertné Szécsényt és a környező falvakat, köztük Nógrádsipeket is. A XVI. században török kézre került. A kutatások szerint 1598-ban Forgách Zsigmond volt a földesura, akinek örököse 1641-ben Koháry Istvánnak adta zálogba más falvakkal együtt. A XVIII. században csereszerződések után a Forgách család visszaváltja. Az 1754-55. évi országos nemesi összeírásból derült ki, hogy a helység birtokosai közé tartozott a Balás család, akik 1945-ig - más kisebb birtokosok mellett - a falu jelentős részét birtokolták.
A kisközség északról nyitott, patakokkal tagolt, 300-400 m magas vulkanikus kúpok közötti völgyben fekszik. A település összterületének több mint felét erdő borítja.
A helyi népszokások közül a lakodalom emelkedik ki. Az "újmenyecske" viselet különösen látványos: a fejdísz a nagyfékető (nagyfőkötő), az ingváll fölé kerül a kötött, hímzett, csipkével ellátott lajbi, melyre rozmaringot vagy muskátlit tűznek. A sok szoknya fölé hímzett szakácskát (kötényt) hordanak, melynek alján színes sujtás van és ezen "ördöglakat", mely ezüstösen csillogó levél alakú lapocskák sokasága. Lábukon fehér harisnyát és lagos (lakkos) keményszárú csizmát viselnek.
