Kutasó

A település közúton érhető el: a 21. számú főútról Pásztónál, Hollókő felé kell letérni, Alsótoldnál Mohora felé, Cserhátszentiván után pedig Bokor felé. Kutasó Nógrád megyében a Belső-Cserhát dombjai között fekvő, száz lelkes kicsi falu. Domborzata hegyvidéki jellegű, völgyekkel tagolt egykori hegylábfelszín. A község a Szuha és az Egres-patak között...

A település közúton érhető el: a21. számú főútról Pásztónál, Hollókő felé kell letérni, Alsótoldnál Mohorafelé, Cserhátszentiván után pedig Bokor felé.

KutasóNógrád megyében a Belső-Cserhát dombjai között fekvő, száz lelkes kicsi falu.Domborzata hegyvidéki jellegű, völgyekkel tagolt egykori hegylábfelszín. Aközség a Szuha és az Egres-patak között elterülő lapos részre, a Királykáraépült. A Királyka név az erdőben őshonos, kistermetű, 9-10 cm nagyságú,rejtőzködő életmódot folytató, jelenleg védelem alatt álló, Királyka nevűmadárról kaphatta nevét.

Kutasótelőször 1265-ben említették egy oklevélben, "terra Kuthasow" alakban.A terület 1514-ben Werbőczy István jogtudósnak, országbírói ítélőmesternek, aTripartitum szerzőjének birtokába került. A török 1545-ben elfoglalja Szanda várát, végigdúlja a térséget, éssajnálatos módon kiírtja a lakosságot. 1552-ben elfoglalja Szécsényt. A területaz 1700-as évek elején népesül be ismét, amikor a földbirtokosok a törökkiűzése után újra művelésbe vonják földjeiket. Kezdetekben ágostai hitvallású,tót ajkú evangélikusok telepednek le, a települést ma római katolikus hitűek islakják.