Kaba
A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Püspökladány és Hajdúszoboszló között; vasúton: a Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vonalon. Kabát elsőnek a Váradi Regestrum említi 1213-ban, templomáról egy 1355-ös okiratból értesülünk.
A tatárjáráskor a falu elnéptelenedett, de viszonylag épen maradt templomáról Kabaegyháza néven ismerték. A XIV. században évtizedekig Literáti Mihály tárnokmester tulajdona, a következő században főleg a Szepesi családé. 1549-ben már fizette a töröknek az adót, a szolnoki szandzsák 95 települése között az adó nagysága szerint a 17. volt, vagyis jelentős település lehetett. A század végén Bocskai István kereki várának tartozéka, de nagy pusztulás érte. 1608 késő őszén Báthory Gábor jóváhagyásával települtek át a kállói hajdúk a pusztabirtok Kabára. Nemesi kiváltságaikat a fejedelem 1613-ban megerősítette, mert nem támogatták Nagy András hajdúgenerálist, aki a fejedelem ellen fordult, s ezért életével fizetett. 1660-ban Szejdi Ahmed budai pasa serege felégette a települést, az elfogott férfiakat megölette.
A XVII. század végén Esterházy Pál nádor zálogba, majd adományként kapta a falut, s nem ismerte el a hajdúkiváltságokat. 1702-ben kezdték vezetni az akkor már mezőváros jegyzőkönyvét, a Kabai Kódexet, amelyből tudható, hogy 1707-ben a Rákóczi-szabadságharcban küzdő kabaikat a rácok támadták meg, és elpusztították a falut. Kaba csak a század végére népesült be ismét. Fontos szerepet játszott az 1848-49-es szabadságharcban, mint önkénteseket és élelmiszert adó település.
Kaba polgári fejlődése az 1865-ös úrbéri egyezség után lendületesen indult, s az első világháborúig tartott. 1871-ben mezővárosi rangot kapott, amelyet 1886-ig viselt. A két világháború között több kisebb ipari üzem is létesült. A második világháború idején a község heves német-szovjet páncélos csaták színhelye volt. A település 2003 óta ismét város. Noha a cukorgyár nagyüzemnek mondható, s rajta kívül több kisebb üzem és vállalkozás működik, a mezőgazdasági termelés a domináns.
Kaba elsősorban arról nevezetes, hogy határában 1857-ben meteorkő hullott, amelyben az elemzők szerves anyagot találtak. A kabai termálfürdő vize összetételénél fogva különösen reumatikus betegségek gyógyítására alkalmas.
