Hosszúpályi

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Debrecenig, onnan déli irányban a 47-es úton Sárándig, majd balra kb. 9 km a Létavértes felé vezető úton; vasúton: a Debrecen-Sáránd-Létavértes vonalon.

Területén bronzkori halomsírok kerültek elő, a népvándorlás korának az egyik legszebb emléke az a földsáncrendszer, amelyet a szarmata-jazigok római hadmérnökök irányításával építettek. 1219-ben bukkan fel először írásos emlékekben, 1291-ben már jelentős község. Az 1552-es összeírás szerint is nagyobb település. A XVII. század elején (1621) az Eödönffy család birtoka. A hajdúk itteni megtelepedésére mutatnak jelek, noha kiváltságlevele nem ismert.

A sok bajt hozó XVII. századot lakottan vészelte át. A község a XVIII. században a diószegi uradalomhoz tartozott, a XIX. században a Zichyek birtoklása volt a legjelentősebb (A Zichy család kúriáján Bem József is látogatást tett és Liszt Ferenc vendégeskedett.) 1848-ban a község országgyűlési képviselője Irinyi József, aki a márciusi ifjak, és a szabadságharc egyik vezető egyénisége volt. 1950-ig Bihar vármegyéhez sorolták. A határhoz tartozó Fehértó pusztán még a XIX. század végén is jelentős idegenforgalmat lebonyolító sóstófürdő működött az ottani szikes tavon.