Szank

A település megközelíthető közúton: Kiskunmajsától északnyugati irányban kb. 9 km; vasúton: Kecskemét KK-Törökfáli-Kiskunmajsa KK vonalon.

A falu első írásos említése 1451-ből származik, a fennmaradt oklevélben még Zank szállásként szerepel. Ez a terület az újkorban Kunszentmiklós pusztája volt, és csak 1874-ben lett önálló tanyaközség. 

A falun 1928 óta áthalad a Kecskemét-Kiskunmajsa között keskeny nyomtávon közlekedő "Jakab" kispöfögő is. 

Az egykor virágzó pásztoréletre emlékeztet a számadójuhász pusztaháza, amely ma is áll Felső-Szankon, Füstös-tanya néven.
A főutca mentén találjuk Szank látnivalóit. Közülük is kiemelkedik az 1980-ban épült Közösségi Ház, amelyben páratlan szépségű fametszeteket és festményeket láthatunk, itt állították ki Gy. Szabó Béla szinte teljes életművét, mintegy 560 alkotást.

A polgármesteri hivatallal szembeni parkban áll a két világháború emlékműve. Szanki sétánk során érdemes megtekinteni a római katolikus és a református templomot is.