Sarkadkeresztúr

A település megközelíthető közúton: az 5-ös úton Kecskemétig, onnan tovább a 44-esen Gyuláig, majd északi irányban Sarkadra, innen tovább északi irányban még 9,2 km. Az ősi vidék a környékbeli ásatások leletei alapján már az Árpád-korban templomos hely volt. A mai település a virágzó,...

A település megközelíthető közúton: az 5-ös úton Kecskemétig, onnan tovább a 44-esen Gyuláig, majd északi irányban Sarkadra, innen tovább északi irányban még 9,2 km.

Az ősi vidék a környékbeli ásatások leletei alapján már az Árpád-korban templomos hely volt. A mai település a virágzó, főúri nagybirtokok határán alakult ki, az uradalmak szolgálói lakták.

Sarkadkeresztúrnak a XIX. század közepén 1200, zömmel református vallású lakója volt, de már ekkor is jelentős román kisebbség élt itt. A napjainkban is vegyes nemzetiségű, magyar és román lakosság főleg a mezőgazdaságból és állattartásból él.