Kunágota

Négy egykori kincstári kertészközség: Kunágota, Almáskamarás, Nagykamarás, Dombiratos (vasút nélküli települések) itt egymáshoz szokatlanul közel fekszenek, amit elsősorban a munkaigényes hajdani dohánykultúra kis területigénye, másfelől a szinte egyidejű (1841-1844) alapítás magyaráz. Kunágota első említése egy 1463-os oklevélől ismert, de a település korábbi eredetű. Neve az...

Négy egykori kincstári kertészközség: Kunágota, Almáskamarás,Nagykamarás, Dombiratos (vasút nélküli települések) itt egymáshozszokatlanul közel fekszenek, amit elsősorban a munkaigényes hajdanidohánykultúra kis területigénye, másfelől a szinte egyidejű (1841-1844)alapítás magyaráz.

Kunágota első említése egy 1463-os oklevélől ismert, de a település korábbi eredetű. Neve az először betelepülő kunokra és a falu templomának védőszentjére utal. Móra Ferenc 1926-ban honfoglalás kori lovas sírokat tárt fel itt.

A középkori települést az 1596. évi tatár pusztítás néptelenítette el.
Kunágota népe Csongrádból és Hevesből érkezett. Temetőjében áll a magyar gyümölcsnemesítés egyik úttörőjének, Bereczki Máté jeles pomológusnak (1824-1895) a sírja.

A település megközelíthető közúton: az 5-ös úton Kiskunfélegyházáig,majd a 451-esen Szentesig, tovább délkeleti irányban Orosházán átMezőkovácsházáig. Innen északkelet felé, a Medgyesegyházára vezető útonmegyünk tovább, de 8,5 kilométer után jobbra letérünk, majd újabb 4,5kilométert megtéve megérkezünk Kunágotára. Orosházától választhatunkmásik útvonalat is: kelet felé indulunk, Csanádapácánál délre, atótkomlósi országútra fordulunk, majd 2,6 kilométer után letérünkbalra. Mintegy tíz kilométer után érjük el Magyarbánhegyest, majd afalun áthaladva és további 7-8 kilométert megtéve jutunk Kunágotára.