Sáfrányos kápolna a horvát hegyen

Horvátországban az a gyönyörű, hogy ott bukkanunk csodába, ahol a legkevésbé várnánk. Mert tudjuk, hogy szép városka Omis, és azt is sejtettük, hogy a Cetina folyócska fjordszerű torkolata is lenyűgöző természeti szépség. De ebben a parkolóban, messze fenn a tengerpart és a folyópart találkozásánál fekvő városka, de még a sziklás hegyet koronázó fellegvár felett is, csak ebédelni álltunk meg.

Szép kilátás a környező mészkőszirtekre, árnyas padok a fenyők alatt... A dombtetőn egy árnyas ligetben hárfázott a szél, így felsétáltam a csúcsra.

Döbbenet. A fák között egy apró, Szent Györgynek szentelt kápolna állt, mellőle csodálatos kilátás nyílik mind a folyóvölgyre, mind a városkára. A fűben pedig sáfrányok virágoznak, amik a legértékesebb fűszernövények. Azt mondják, a szenteket úgy lehet felismerni, hogy amerre járnak, virágillat övezi őket. Ahogy ott álltam a napsütésben, és a hegyi rét fehér szikláinak szélcsendjében magasra szállt a sáfrányok illata,  szinte bizonyos voltam róla, hogy nemrég itt járt egy közülük...