Őszi túra a Chabenyecre és a Nagy-Chochulára
Egy szép szeptemberi hétvégén az Alacsony-Tátra egy ritkábban látogatott csúcsát, a főgerincen fekvő Nagy-Chochulát (Veľká Chochuľa) vettük célba. Túránkat Lúzsna (Liptovská Lúžna) egykori gorál településről indítottuk. Kirándulásunk első szakaszát másfél órás folyamatosan emelkedő, meredek úton tettük meg, sűrű fenyves erdőben. A fenyő övezetből kiérve a törpe fenyők között értük el az 1500 méter magasan található Szkalka-nyerget (Sedlo pod Skalkou), majd dél-nyugatnak tartottunk a Nagy-Fátra irányába. Az Alacsony-Tátra főgerincén „áthullámvasutaztunk” a Szkalka-nyeregbe, majd a Kosarasra (Košarisko). Innen már karnyújtásnyira volt utunk célpontja az 1753 méter magasan fekvő Nagy-Chochula.
A csúcsról csodálatos őszi napsütésben gyönyörködhettünk a környező hegyekben: nyugatra a Nagy-Fátra, mögötte a Kis-Fátra vonulatait vehettük szemügyre, északon a Liptói-havasok csúcsai emelkedtek, keletre tekintve a főgerincen elhelyezkedő csúcsok sorakoztak a Chabenyec (Chabenec), a Deres (Derese), a Gyömbér (Ďumbier), és a Király-hegy (Kráľova hoľa). Az Alacsony-Tátra fölött észak-keletre a Magas-Tátra jelképének számító Kriván hatalmas gránit tömje uralta a tájat. Délre a Garam-völgye, mögötte a Polana, míg dél-nyugatra a Szitnya (Sitno) volt látható. E csodálatos panoráma után a már megtett úton sétáltunk vissza a Szkalka-nyeregbe. Itt helybéli lakosok elmés kis szerkezettel szedték a vörös áfonyát, a „szerkentyűt” nagy örömünkre mi is kipróbálhattuk. Az áfonyázás után leereszkedtünk Lúzsnára, ahol megtekintettük a falu klasszicista templomát, majd helyi csapolt sörrel öblítettük le az út porát.
A túrán készült képek a www.borzsonyihiuzok.hu oldal Picasa webalbumában tekinthetők meg.
Következő, október eleji Alacsony-Tátra túránkat Szlovákia legmagasabban fekvő településéből, a Lipcsei-völgyben (Ľupčianska dolina) 1055 méter magasságban megbújó Magurka községből indítottuk. Az egykori bányász település mára kicsiny, pár állandó lakossal rendelkező üdülő övezetté apadt, a falucskában nincs bolt, sem kocsma, piciny római katolikus templomában istentiszteletet csak ünnepnapokon tartanak. Hideg, borult időben vágtunk neki az Alacsony-Tátra északi oldalának: a sárga jelzésen sűrű fenyves erdőben kezdtük meg a mászást, majd 1,5 óra folyamatos emelkedő után értük el a törpefenyők világát. Ezen a ponton bukkantunk ki a felhők fölé és pillantottuk meg először túránk legmagasabb pontját, a napsütésben fürdőző Chabenyecet (Chabenec). Innen nyílegyenes, meredek ösvény vezetett fel a Gyurkó-hágóra (Sedlo Ďurkova), ahol letelepedtünk és nekiálltunk elfogyasztani reggelinket, mely egyben ebédünk is volt. A meglehetősen hűvös, néhol fagyos reggel után jól esett, ahogyan az egyre erősebben sütő nap melegen simogatta hátunkat. Csodálattal figyeltük, hogy az alattunk tejfölként hömpölygő felhőtakaróból időnként kivillan egy-egy közeli-távoli hegycsúcs. Tisztán csak a tőlünk nyugatra eső Nagy-Choculát (Veľká Chochuľa), és mögötte a Nagy-Fátra irányába leereszkedő főgerincet láttuk. A „reggeli ebéd” után összeszedelőzködtünk, majd kelet felé fordulva rátértünk a piros jelzésre, mely az Alacsony-Tátra főgerincén fut végig Dóvaltól (Donovaly) Garamfőig (Telgart). A közelben már szinte elérhető volt a Chabenyec (Chabenec) 1955 méter magasan található csúcsa, melyet a Gyurkó-hágótól (Sedlo Ďurkova) háromnegyed óra gyaloglással értünk el. Ekkorra már felszálltak a fellegek, gyönyörű kép fogadott minket: észak-nyugatra a Fátrák hosszú vonulatait, északra a Liptói-havasokat figyelhettük meg, keletre az Alacsony-Tátra főgerincén nyugvó csúcsok, a Deres, a Chopok és a Gyömbér sorakoztak. Távolban már feltűnt a Kárpát-koszorú királya, a Magas-Tátra is.
Elkészítettük „csúcs fotóinkat” és már indultunk is tovább a Kotlicska-nyereg (Kotliská) irányába; sokat itt sem időztünk, mivel még várt ránk a délre lefutó oldalgerinc legmagasabb pontja, a Szkalka (Skalka). Rövid ereszkedés után erős emelkedő következett a sárga jelzésen, melynek végén utunk célpontja, az 1980 méter magasan lévő Szkalka-csúcs (Skalka) fogadott minket. Tiszta, de szeles időben gyönyörködhettünk a már megcsodált panoráma mellett a déli irányban húzódó Garam-völgyében, illetve a mögötte magasodó Polanában. Visszafelé a már megtett úton haladtunk: Kotlicska-nyereg (Kotliská), Chabenyec (Chabenec) és Gyurkó-hágó (Sedlo Ďurkova), ahonnan a meredek sárga jelzésen bandukoltunk le a faluba. Bár a felhőknek már nyoma sem volt, a hideg nem akart enyhülni a mély és zárt völgyben. Átfázva, de elégedetten ültünk be az autóba: újabb csúcsokkal gazdagodott amúgy sem szegény gyűjteményünk.
A túrán készült képek a www.borzsonyihiuzok.huoldal Picasa webalbumában tekinthetők meg.
Lejegyezte: Sziva Zoltán
