Lanzarote: Mikor hegy nő ki a falu helyén. Ízelítő a Kanári -szigetekről

Turányi-Vadnay Szabolcs „Ma, 1790. szeptember 1-jén éjjel 9 és 10 között megnyílt a föld Timanfaya mellett, ide két mérföldre. Már első éjjel egy nagy hegy nőtt ki a földből és lángok csaptak ki a tetejéből, amelyek további 19 napig égtek.” - Így kezdődik Don Andres Lorenzo Curbelo, Yaiza falu tiszteletesének naplója, amely Lanzarote szigetének a történelmi időkben megfigyelt leghosszabb vulkánkitörését írja le.

Lanzarote szigetén járunk, a Kanári-szigetek legkeletibb csücskében. Az 1404-ben alapított Yaiza falu ma is létezik, az északról emelkedő vöröses-feketés vulkáni hegyek erős kontrasztot adnak a szigeten egységesen fehérre meszelt, zöld ablakkeretes lapostetejű házaknak. A falu lakó az isteni gondviselésnek tudják be, hogy a lávafolyam a település határától mintegy hetven méternyire kettényílt és a lakosság így megmenekült. Timanfaya település azonban nem létezik többé, egykori helyén több száz méter magas rozsdavörös vulkáni kúpok emelkednek ki a megkövesedett fekete lávatengerből. Az egykori falu és az azt körülvevő tanyák helyén ma holdbéli tájat találunk, a szigeten amúgy is gyér növényzet kétszáz év alatt még csak nyomokban vetette meg a lábát a fekete kőtengeren és a vörös dombok oldalában. A sziget évente átlagosan csupán húsz napon lát csapadékot. Gyakorlatilag nincs esővíz, ami a talajeróziót gerjesztené, a növényzet nem tudja megvetni a lábát a lávalejtőkön, ezért a vulkáni kráterek és a megkövült lávafolyam ma is közel a kitörést követő eredeti formájukban láthatóak. A terület látványosságainak tekintetében a Kanári-Szigetek között egyedülálló: amíg a szigetcsoport valamennyi tagja vulkáni eredetű, egy, a történelmi közelmúltban végbement kitörés sem formálta a át a környezetét ilyen különlegesen látványos módon. „Néhány nappal később egy új kráter emelkedett ki és a lávafolyam elöntötte Timanfaya és Rodeo falvakat és Mancha Blanca néhány részét. A láva észak felé folyt, először hömpölygő folyóként, később sűrűbben, mint a méz. Szeptember 7-én azonban egy hatalmas szikla nőtt ki a földből óriási robajjal, amely így a lávát nyugat és északnyugat felé terelte. Így pusztult el Maretas és Santa Catalina.” – olvashatjuk Don Curbelo feljegyzéseiben A terület ma Timanfaya Nemzeti Park néven ismert, kevésbé hivatalosan pedig Montañas de Fuego – a Tűz Hegyei néven emlegetik a helybeliek. Az Islote de Hilario kráterének szélén épült étteremben vulkanikus hőkutak felett grillezik a húst, az étterem előterében pedig a még mindig izzó kőzetbe lefúrt lyukak köpnek mesterséges gejzíreket, miután a nemzeti park napszámosai fél vödör vizet löttyintenek bele. Ez, valamint a forró kövek által meggyújtott száraz gallyak éppúgy részei a mezei turistáknak nyújtott attrakciónak, mint az autóbuszos túra a kráterek között. A kúpok és lávahegyek között egyedül túrázni szigorúan tilos és veszélyes, a kis létszámú szervezett gyalogtúrákra azonban hetekkel előre be kell jelentkezni. Az óvatoskodás nem indokolatlan: a gleccserfolyamhoz hasonlatos lávamezőn helyenként méteres hasadékok tátonganak. A tiltások nélkül néhány strandpapucsos német nyugdíjas bizonyosan havonta legurulna valamelyik kráter meredek lejtőjén vagy bokáját törné a fekete kövek között. Nyugat-európai nyugdíjasokból ugyanis van elég Lanzarotén: a sziget a hűvösebb éghajlatú európai országok kedvelt téli pihenőhelye, sok brit, német és skandináv vonul ide vissza az év hidegebb hónapjaiban. A sziget klímája kellemes: napközben télen sem gyakran hűl a levegő húsz fok alá, a tengervíz hőmérséklete hasonló, a szél viszont igazán erős. A telelő nyugdíjasok és a charter-turisták mellett éppen ezért a szörfösök teszik ki a sziget látogatóinak harmadik népes csoportját. Kevesen tudják, hogy a Kanári-Szigetek mindegyike különleges adózási zóna része, az általános forgalmi adó mint olyan nem létezik, így a közszükségleti cikkek és a szolgáltatások vagy éppen az üzemanyag a kontinentális Spanyolország árainál sokkal olcsóbban elérhető. Horvátországihoz hasonló árakkal kell számolnunk, a színvonal viszont sokkal magasabb és odajutni sem sokkal drágább. Barcelona-i vagy milano-i átszállással fapados járatokra időben lefoglalt jegyekkel számolva 100-150 euroból oda-vissza megjárhatjuk a Kanári Szigetek szinte bármelyikét. Ha pedig a tél közepén nyár élményén kívül többre vágyunk, nos akkor béreljünk egy autót vagy pattanjunk biciklire és keressük fel a sziget eldugottabb részeit. Lanzarote-n található például a világ leghosszabb bejárható vulkáni barlangja. A hat kilométer hosszú Los Verdes barlang 3000 évvel ezelőtt keletkezett, amikor a La Corona kitörését követően a lávafolyam elérte a tengert. A természetes alagút egy része nyitva áll a látogatók előtt. A felszínről átszivárgó víz több helyütt földalatti tavakat képzett, ezek egyikében a világon csak itt előforduló apró albino rákok telepedtek meg. A sziget szülöttje az építész és művész César Manrique, aki madridi és new-york-i tanulmányait követően visszatért Lanzarote-ra. Az ő lobbija hatására döntött a sziget önkormányzata úgy, hogy nem építenek három emeletnél magasabb épületeket, a lakóházakat csakis fehérre vagy krémszinűre lehet festeni, valamint a falvakban az építészeti hagyományok megőrzése érdekében még ennél is messzebb mentek: az ajtók és ablakkeretek csakis kék vagy zöld színűek lehetnek. Manrique volt az, aki felismerte a vulkanikus képződmények adta egyedi turisztikai lehetőségeket. Egyéni belsőépítészeti megoldásaival a sziget olyan látnivalóiban találkozhatunk, mint a Mirador del Rio – a Graciosa sziget alatti tengerszorosra néző, a hegyfok vulkanikus barlangjaiból épített étterem, a közel százféle kaktuszt bemutató Jardín de Cactus vagy a lávacsatorna belsejében kialakított koncertterem. A sziget számos körforgalmát Manrique által épített képtelenül összetett gép-szélkakasok díszítik, egykori saját házát pedig – amely most kortárs művészeti múzeum – a földfelszín alatt képződött lávabuborékokra építette. A többnyire a hatvanas-hetvenes években tervezett építészeti megoldások zsenialitása, hogy sehol sem érzünk nem oda valónak egyetlen oszlopot, falat, lépcsőt vagy ülőgarnitúrát sem – a művész sok hasonló de kevésbé sikeres próbálkozással ellentétben – nagyszerűen megtalálta a belsőépítészeti összhangot a speciális természeti adottságokkal. „Szeptember 11-én a lávafolyam ismét aktívabb lett. Beterítette és felégette Mazo-t, ezt követően nyolc napon keresztül tüzes zuhatagként borult a tengerbe félelmetes morgással. Döglött halak sokasága lebegett a víz felszínén, majd vetődött partra” – írja Don Curbelo. A tengerbe szakadt lávafolyam ma is több látványosságot szolgáltat, az egyik ilyen a Los Hervideros néven emlegetett partszakasz hullámok nyaldosta bazaltoszlopaival, a másik az El Golfo, a zöld lagúna az egyik tengerparti kráter tövében. „Október 18-án három új kráter nyílt meg a felperzselt Santa Catalina helyén óriás füstfelhőket okádva, melyek homokkal és hamuval borították be az egész szigetet. Yaiza lakosai emiatt többször kényszerültek elhagyni falujukat.” A természet azonban visszatörlesztett Yaizának valamit abból, amit háromszáz éve elvett: a festői szépségű falu és szomszédja, Uga megtanulta, hogyan lehet a termékeny vulkáni hamuban szőlőt nevelni, az itt megtermelt, a La Geria völgyről elnevezett borok Spanyolország-szerte híresek. Ha egy nyugodt, mégis változatos nyaralásra vágyunk a tél közepén kellemes klímával, de pálmafás tengerpartnál többet is szeretnénk látni, Lanzarote ideális választás. Ha pedig már ott vagyunk, a két strandolás között szánjunk egy fél napot a Tűz Hegyeire. Menjünk fel a Tinajo fölé magasodó kráterek egyikének peremére és nézzünk jól körül. A távolban jó kivehetőek a szomszédos Fuerteventura partjai, tiszta időben talán még a partmenti településeket is láthatjuk – annak a hegynek a tetejéről, amely háromszáz éve még ott sem volt.

Turányi-Vadnay Szabolcs

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!