Környezeti és gazdasági katasztrófát okozhatnak a Himalája gleccserei

A globális felmelegedés következtében világszerte olvadnak a gleccserek. A Himalája térségében kiemelt szerepük van az energiatermelésben, viszont a környezeti változások jelentős bizonytalanságot okoznak az energiagazdálkodásban. 

A Hindu Kush-Karakoram-Himalája régió gleccserei 2000 kilométeren át futnak kelet-nyugat irányban, és több mint hatvanezer négyzetkilométeres kiterjedésükkel a legfőbb vízforrásuk a dél-ázsiai embereknek. A gleccserek itt természetes energiaforrások, és olvadékvizükkel azokat a folyókat táplálják, amiket vízfogyasztásra nemcsak a háztartások, hanem az ipari környezet is felhasznál. A jégtakaró azonban fokozatosan, de egyre nagyobb mértékben visszahúzódik a klímaváltozás következményeként. Pakisztánban a gleccserek több ezer kilométernyi folyót táplálnak, a leghosszabb közülük az Indus. Az indiai fennhatóság alá tatozó Kashmir és Jammu területén a gleccser évente 0.7 métert vékonyodik. A Gangesz és a Brahmaputra Indiában és Bangladesben hasonló problémákat mutat. A mért adatok és a műhold felvételek is azt bizonyítják, hogy az 1970-ben még jelen lévő jégtömeg kilenc százaléka teljesen eltűnt a 2000-es évek elejére. 180 gigatonnára becsülik szakértők annak a vízmennyiségnek a súlyát, amit 2003 és 2009 között a Himalája gleccserei elveszítettek. Ez katasztrofális árvizekhez is vezetett az Indus, a Gangesz és a Brahmaputra folyóknál. A növekvő mértékű olvadáson a heves esőzés csak tovább ront. A 2010-es árvíz idején a monszun elöntötte Pakisztán egyötödét, kétezer embert ölt meg az országban, és több milliárd dollár kárt okozott a gazdaságban. A vízszennyezés szintén komoly problémákat okoz a régióban. Az ipari termelés következtében évente nagyjából kétmillió tonna korom kerül a levegőbe, amely főleg India és Kína gazdasági tevékenységéből származik. A légköri szennyeződés tovább melegíti a felszín jégtakaróját, és ezzel csak tovább gerjeszti a pusztító folyamatot.

A térségben lévő gazdaságoknak ugyanakkor rendkívül fontos az olvadó gleccserekből származó vízenergia, mivel az Iránból, Tádzsikisztánból és az Öbölből importált olaj és gáz nagyon drága. Pakisztán 6700 megawatt energiát termel a Himalája folyóin felépített vízerőművekben, ami az ország energiaszükségletének 37 százalékát fedezi. India ezzel szemben már 28 ezer megawattot állít elő, amelynek nagy része szintén a gleccserek olvadékvizéből és az esőből származik. Az energiatermelést, a felhasználást és a környezeti hatásokat figyelembe véve a térség kormányainak és a szakértőknek szorosan együtt kell működniük. Pontosan fel kell mérniük, hogy a gleccserek milyen mértékben olvadnak, és ennek milyen gazdasági hatásai vannak. A tét jelentős, ugyanis a jövőben Dél-Ázsia vízenergiával való ellátásának biztonságát is fenn kell tartani.

Forrás: nature.com

Kapcsolódó anyagok:

Húszmillió évvel régebbi lehet a nyugat-antarktiszi jégtakaró

Mit rejt a Hintertux jégár mélye?

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!