Big Sur - a Pacific Highway gyöngyszeme

Sok évvel ezelőtt, láttam egy fényképet, egy türkizkék öbölről, ami már szinte a giccskategória határait súrolta. Azt sem tudtam hol készült, vagy hogy létezik-e ilyen hely a valóságban de a biztonság kedvéért elmentettem képernyő védőnek, hátha egyszer majd... Ma már tudom, hogy álmaim tengerpartja nagyon is valós, és nem a fotoshop műve a varázslat. A Big Sur, vagyis ez a kis titkos part Los Angeles és San Francisco között félúton, közvetlenül a Pacific Highway mentén fekszik. Ám valójában a Big Sur elnevezés egy közel 200 km hosszú partszakaszt takar aminek csak egy apró kis szeglete a McWay falls és a hozzá tartozó öböl.

Big Sur1.JPG
Észak Amerika peremén utazva megérti az ember, hogy itt nincs szelíd átmenet a vadvilág és az emberek világa közt. A nyugati parton ezt az éles határvonalat követi végig a Pacific Highway Vancouver-től egészen Mexico határáig. Az USA-ban, 3 államon, és több mint kétezer kilométeren keresztül haladva, olyan partmenti metropoliszokat érint mint San Francisco, Los Angeles vagy San Diego. A Pacific Highway californiai szakasza is több mint 1000 km és bár helyzetétől függően különböző neveken és számmal illetik, valójában egyazon útrendszer része.
Big Sur3.JPG
Ám maradjunk California keretein belül, ugyanis a PCH( Pacific Highway) legfigyelemreméltóbb szakasza maga a Big Sur Coastline, amit az USA top 10 legszebb panoráma útjainak egyikeként tartanak számon. A Carmel és San Simeon közötti 150 km-en a nagyvárosok nyüzsgő zaját felváltja a természet utánozhatatlan hangja. Hogy egész konkrét legyek a sirályok és pelikánok hangját túlkiabálva, a parton elő oroszlán fókák ugatása tölti be a levegőt, akik karnyújtásnyira sütkéreznek a sziklák tövében. De ha valaki nagyobb testű testvéreiket akarja közelebbről szemügyre venni, akkor nincs más dolga mint megállni a Piedra Blanca Vista Point-nál, ahol csak egy fa kerítés választja el a kiváncsi turistát a több mázsás elefánt fókák népes táborából. Nem félnek az embertől egyrészt mert nem bántja őket senki, másrészt mert ők a nagyobbak, s habár igencsak megszokhatták már a turista áradatot, azért nem árt megtartani a kellő távolságot ezektől a hatalmas állatoktól, ugyanis ez itt az ő felségterületük. Mindenesetre különleges élmény látni a tenger vad világát az állatkert rácsain kívül, a saját környezetükben. De nem ők ám az igazi egzotikumok errefelé - már ami az állatvilágot illeti. Mert ugyebár a fóka mégiscsak szerves része a tenger világának, tehát elvileg nem nagy ügy, hogy minden megállónál beléjük botlunk, de mi a helyzet a zebrákkal? Lehet az én környezetismereteim hiányosak de rám bevallom meglepetésként hatott az óceán partján legelésző zebrák és más egyéb afrikai jószágok látványa, és elhihetitek hogy nem a szemem káprázott.

Big Sur4.JPG
Mint kiderült, mind az antilopok, mind pedig fekete-fehér csikos társaik a tehetős William Hearst magán állatkertjének példányai. Az állatkert azonban csak hab a tortán ugyanis mindez egy pompázatos birodalom része, San Simeon dombjai között. Ahogy a californiai művészvilágot is megihleti a festői táj szépsége, úgy nem csoda ha az elit is részesedni akart az itteni naplemente szépségéből, a legjobb panorámát pedig vitathatalanul a Hearst Castle és tulajdonosa birtokolja. A Hearst Castle-be látogatva mi is részesülhetünk egy picit ebből a luxusból, miközben meghallgathatjuk  William Hearst és a kastély történetét, ami igencsak figyelemre méltó. Legalább annyira mint a Roman pool azaz a kastély beltéri medencéje, ami bevallom erős késztetést ébresztett bennem, hogy belelógassam a lábam, de csakis azért hogy meggyőződjek róla van benne viz, és nemcsak a szemem káprázik.DSC_0189.JPG
Azonban akad errefelé más érdekesseg is, ami ugyan nem éppen tartozik az építészeti remekművek közé de kreativitásból mindenképpen jelest érdemel. A cambriai Nit Wit Ridge megalkotója ugyanis újrahasznosított hulladékból építette fel a saját "kastélyát" kicsit feldobva az amúgy sem szürke halászfalu városképét. A tulaj megérezve az üzlet lehetőségét, belépőjegy ellenében betekintést engedélyez saját kis világába, de annyi pompa és csillogás után az útmenti tákolmány -amit én csak Anti-Hearst Castle-nek hivok,- már kevésbé volt csalogató célpont számunkra.

Big Sur9-Ragged Point.JPG
A Big Sur partszakasz északi belépő pontja Carmel, innen déli irányba haladva a természet egy különleges szentélyébe kalauzolja az utazót. A hegyoldalba vágott keskeny főút itt rövidebb szakaszok kivételével szinte végig az óceán partján fut, igy rögtön az első sorból élvezhető a panoráma a hozzá tartozó műsorral együtt, amit az itt élő vadvilág biztosít.

Big Sur8 -Point Sur lighthouse.JPG

Érdemes szemfülesnek lenni és figyelni a vizet, mert az emberen kívül más nagyutazók is előszeretettel használják ezt az útvonalat a saját GPS-ük szerint haladva. Földünk legnagyobbjai a kék bálnák - és persze a szürkék - migrációs útvonala is itt húzódik a nyugati part mentén, Mexikótól egész Alaszkáig, és könnyen megeshet, hogy az ember a part biztonságából is szemtanúja lehet egy uszonyvillantásnak vagy egy óriás csobbanásnak.

Big Sur5.JPG
Tovább haladva Dél felé a klimával együtt a táj is folyamatosan változik. Ahogy a mérsékelt éghajlatból mediterránba érünk, úgy váltja fel a ciprusfenyőket az eukaliptusz, majd pedig a pálma, és amig egyesek átutaznak, addig mások 2000 km-es vándorútjukat megszakitva ezen a partszakaszon töltik a hideg hónapokat. A Monarch pillangók kedvenc telelőhelye is erre a partszakaszra tehető. Novembertől februárig tart a téli szezon amig az apróságok összebújva alszanak, hatalmas fürtöket képezve az eukaliptusz fákon. Télen sokszor nem lehet elkülöniteni a fák leveleitől, viszont mikor tavasszal ébredeznek, kezdetét veszi az igazi show. Kevés szebb dolgot láttam, mint amikor több tizezernyi szines pillangó repkedett körülöttem sárgára festve az eget.

Monarch Pillangok .JPG
Bár a pillangók ébredése az év adott időszakához kötődik, a Big Sur páratlanul szép partszakasza az év minden szakában járható. Lehetőség szerint érdemes elkerülni ünnepnapokon, mert ilyenkor a túlzsúfolt út sokat veszít varázsából, de ha mégis úgy hozná a sors, akkor -tömeg ide vagy oda- mindenképp érdemes nekivágni. A tervezésnél érdemes azt is szem előtt tartani, hogy az út menti megállóknak nehéz ellenállni, de nem szabad sajnálni a rájuk szánt időt, hiszen mégiscsak az USA egyik legszebb útjáról van szó.

Big Sur6.JPG
Igaz a mindössze 200 km-es út pár óra alatt megtehető, de a saját tapasztalat azt mondatja velem, itt nem érdemes sietni, és a Big Sur megérdemel egy teljes napot. Ha pedig a lemenő nap sugarai az idilli kis öbölben érnének utol, az olyan bónusz, ami garantáltan elfelejteti a hétköznapok szürkeségét. Akkor már a sietség hiábavaló, minden várhat. Nincs más hátra mint hátradőlve elmerülni a pillanatban és élvezni a tájat, miközben a képernyőről jól ismert kép megelevenedik. Azt hiszem ilyen érzés mikor egy régi dédelgetett álom, ami már rég feledésbe merült, egyszercsak valósággá válik....

Big Sur2_01.JPGSzöveg és képek: Kiss Juditka (topusatippek.blogspot.com)

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!