Ahol soha nem lehet unatkozni - A Nyugat-Balaton

Ősz van. A hajnali, reggeli ködök már mindennaposak, a növényzet rőt színekbe öltözött, s bár hideg még nincs, a nyár már csak szentimentális emlékképekben köszön vissza. Persze a novembernek is megvan a maga megkapó szépsége, amit az időszaknak megfelelő programokkal lehet még felejthetetlenebbé tenni.

Például egy őszi-téli kenutúrával. No, nem a Dunán, vagy a Tiszán, melyek félelmetesen örvénylő mélységükkel fenik a fogukat a gyakorlatlan evezősökre, csupán a Hévízi-csatornán, mely keskeny is, sekély is, viszont a víz felszínén itt-ott lila tündérrózsák és sűrű békalencsék húzódnak. Egyszóval gyönyörű. Partjának két oldalán a víz színéig belógó cserjék és sűrű nádas kísér, miközben halkan kuncogva igyekszünk több-kevesebb sikerrel előre haladni. Hol jobbra, hol balra fúródunk bele orral a part menti „dzsungelbe”, miközben a nevetéstől alig tudjuk összehangolni a kievező mozdulatokat, de a kezdeti gyakorlatlanságot idővel magunk mögött hagyjuk, s csendben élvezzük a nyugodt táj szépségét. A távolban szürke marha gulya legelészik, míg körülöttünk a mocsaras lápvidék világa éli mindennapjait. Mire kikászálódunk a hajókból, híre-hamva sincs a november reggeli fázós elgémberedésnek.

Ezt a speciális túrát hagyományosan újévkor szokták megejteni, mivel a szilveszteri elhajlás ártalmai után jótékony hatással van a szervezetre, de aki más időpontban is kipróbálná, annak november végétől márciusig van rá lehetősége. A túra útvonala eredetileg a Hévízi-tó alatt található, egykori angolnatelep zsilipjétől a Zala-folyóig tart (ez így egy mintegy 13 kilométer hosszú vízfolyás), de mindig attól függően hajózható, hogy mennyire „szabad” a vízfelület. Mivel a csatornát a tavaszi, nyári hónapokban szinte teljesen beborítják a vízi növények, és különösen a tetszetős tündérrózsák, ezért ekkor nem szerveznek túrákat. A csatorna soha nem fagy be, mivel vizét a Hévízi-tó adja, bár tény, mire idáig elér, jelentősen lehűl. Mi kezdő kenusként és a csatorna vízi növényekkel még meglehetősen benőtt felülete miatt csak egy rövidebb távon küzdjük át magunkat, de ízelítőnek kiváló, hogy ez az a móka, melyet legközelebb is szívesen bevállalok.

A délutánt már a Hévízi-tó kellemes vízében töltjük. Gyerekkoromban fürödtem benne utoljára, azóta akárhányszor itt jártam, mindig csak vágyakozással teli irigységgel néztem azokra, akiknek több ideje volt, mint nekem, s élvezhették a víz jótékony hatásait. Igazság szerint húsz percnél többet nem javallott benne eltölteni egyszerre (naponta háromszor húsz perc a maximum), így pont elég is a rászánt időnk. Egy kis fürdőzés, egy kis lazítás, a mai rohanó világban az ember már ezt is megbecsüli. De a feltöltődést a vizuális élmény is fokozza: a kellemesen meleg víz fölé csodaszép vörös, barna, sárga árnyalatú lomb borul, ahogy a véderdő óvón öleli körül a tavat. A fürdő régimódi, tornyos épülete olyan képet fest, mintha csak a XX. század elejére repültünk volna vissza. Persze a békebeli hangulat ellenére a fejlesztések nagyon is XXI. századiak, így a korhű épületrészekben élménymedencék, szaunablokk, masszázsklinika, wellness és terápiás részleg várja a világ minden tájáról ideérkező és pihenni vágyó vendégeket.

Európa legnagyobb gyógyító erejű meleg vizes tava (a tó maga 4,44 hektár kiterjedésű, míg az őt körülvevő véderdő 50 hektáron terül el) tőzegmeder felett alakult ki a Keszthelyi-hegység nyugati lejtője mellett. Bár vizének összetételét csak a XVIII. század végén vizsgálták először (kalcium- és magnéziumtartalmú, kénes, enyhe radon tartalmú gyógyvíz), jótékony hatásai (bizonyos arthrozis-problémákra, autoimmun betegségekre, derékfájdalmakra, cardiovascularis betegségekre) már az ókor óta ismertek voltak, e korból számos legenda is fennmaradt. Az egyik a tó keletkezését meséli el, amikor egy keresztény dajka fohászát meghallgatva a Szent Szűz forrást fakasztott, hogy a dajka gondjaira bízott csenevész, megbénult kisfiú meggyógyulhasson. A gyermek teljesen felépült, majd a világ egyik legnagyobb országának, a Keletrómai Birodalomnak az uralkodója lett Flavius Theodosius néven, aki 391-ben államvallássá tette birodalmában a kereszténységet. Egy másik legenda a török korból maradt fenn, s a mindkét lábára béna Pethő Klára történetét meséli el, aki a fürdőzéseknek köszönhetően meggyógyult.

A késő délután már a Badacsony lábánál talál bennünket. Még épp csak hét óra lehet, de már magasan fent a telihold világít, mely nevét kölcsönözte a Bakony-Balaton Geopark által szervezett holdfénytúrának. A csapat néhány elemlámpával felszerelkezve, a sötéttel és a csúszós tereppel dacolva kapaszkodik fel a hegy 438 méteres magasságában megépített Kisfaludy-kilátóhoz, ahonnan lenyűgöző panoráma nyílik a bátrak elé. Akit az éjszakai sötétség vissza is tántorítana a kirándulástól, választhat helyette nordic walking túrák közül is, melyek különböző hosszal és úti céllal csalogatják a túrázókat. A legkedveltebbek a ’Badacsonyi Bazaltorgonák’ nevezetű, valamint az ábrahámhegyi ’Kolostor’ túra (mindkettő 7 kilométer hosszú), a szigligeti Kamonkőhöz vezető 5 kilométeres, illetve a 3 kilométer hosszú badacsonytomaji ’Klastrom’ útvonal. E nordic walking túrák talán legromantikusabb kiindulópontja a badacsonyi Szegedy Róza-ház, mely Szegedy Róza és Kisfaludy Sándor szerelmének színtere volt (a helyszínen térképek, nordic walking botok és GPS készülékek is bérelhetők).

A kihívás hamarosan meghozza az ember étvágyát a vacsorához, melyet a közeli Laposa Borbirtokon élvezhetünk. A jó nevű borászcsalád hangulatos pincéjében az ízletes borvacsora, a kemencében sült libacomb, a párolt káposzta, és a rozmaringos burgonya már a közeli Márton nap hagyományait juttatja az eszembe, mely nem csupán a nyugat-balatoni térség kedvelt eseménye, de egész Magyarországé is, hiszen bár a közkedvelt szent Tours francia város püspöke lett, a pannóniai Savariában látta meg a napvilágot, így méltán érezzük saját szentünknek. Ha az ízletes borok, a csodálatos vacsora, a hangulatos helyszín és a kedves vendéglátás nem lenne elegendő, még mindig ott van Furmint, a csöpp fekete kismacska, hogy a vendég örökre szívébe zárja Laposáékat. Az elragadó cicagyerek előbb kedvesen köszönt minden betérőt, ölbe kéredzkedik, majd miután jóllakott gazdái libahusijából, békésen elszunyókál a meleg kandalló mellett. Nem csoda, hogy legalább hárman akarjuk hazavinni magunkkal a kis fekete szőrmókot.

Másnap drótszamár nyergében kerekezünk át Gyenesdiásról a közeli Keszthelyre (a térségben rohamléptekkel fejlesztik a kerékpáros turizmust, az elmúlt években mintegy 30 millió forintot fordítottak a bringa-projektre). A vizes kikapcsolódási lehetőségek mellett így a kerékpár is jelentős vonzerőt képvisel a térségben, Balatongyöröknek, Gyenesdiásnak, Hévíznek, Keszthelynek, Vonyarcvashegynek már nem kell tartania az időjárás kényétől-kedvétől, hűvösebb napokon az itt pihenők egyéb aktív formáját is választhatják a kikapcsolódásnak. A Keszthelyi-hegység ökoturisztikai fejlesztése nyomán nemrég átadott Természet Háza Látogatóközpont a régió élővilágát mutatja be a helyi születésű tanár, muzeológus, helytörténész és kutató Darnay-Dornyai Béla öröksége alapján. A látogatóközpont szomszédságában találjuk a Festetics Imre Állatparkot, mely amellett, hogy színes képet ad Magyarország háztáji állatvilágáról, a környezeti nevelést is segíti. Nem csak a gyerekeknek nyújt igazi élményt az őshonos állatok közelsége, de még a nagyvárosban élő felnőtteknek is, én minden esetre igazán élvezem, ahogy a fekete rackák csorgó nyállal bámulják, ahogy kifutójukkal szemben a kecskéket kínálgatom a csemegével. Megesik a szívem rajtuk, persze, hogy adok nekik is. S míg a kecskék türelmesen vártak a sorukra, a raszta szőrű juhok egymást fellökve tolonganak a tenyeremnél. 

Aki a természeti látnivalók mellett a kulturális nevezetességekre is kíváncsi, az sem fog csalódni a kínálatban. Keszthely, mint a térség fővárosa bővelkedik kiállításokban, múzeumokban. Az első számú, klasszikus nevezetesség, a Festetics Kastély gyűjteménye mellett minden évben találunk valami újonnan megnyílt kiállítást is, mi ezúttal a Cadillac Múzeumot tekintjük meg, ahol a tizenhárom eredeti autómatuzsálem közül a legrégebbi egy 1923-ból származó vörös Cadillac Phaeton. A legendás autómárka történelmét olyan nevek fémjelzik, mint hírhedt gengszter Al Capone, a rock and roll király Elvis Presley, vagy a Roosvelt elnök, akit a Pearl Harbort ért támadás után egy páncélozott Cadillac-kel szállítottak a kongresszusba (és amely eredetileg Al Capone tulajdonában volt). Kennedy elnöknek szintén ez a márka volt a kedvence (még a holttestét szállító halottaskocsi is Cadillac volt), míg Woody Allenben csupán annyi maradt meg az esküvőjével kapcsolatban, hogy egy Cadillac-ben ültek. A napot a Balatoni Múzeumban zárjuk, ahol az állandó mellett mindig van valami újdonságot jelentő kiállítás is, ezúttal Udvardy Ignác Ödön és Szilágyi Imre grafikáiban gyönyörködhetünk.

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!