A Kerka-völgy titkai - Lenti és környéke

A Balatonon túl, Magyarország nyugati csücskében, közel a szlovén határhoz, Körmend és Letenye között félúton elterülő Lenti igazán szerencsésnek mondhatja magát: a legjobb helyen fekszik ahhoz, hogy potenciális, felderítésre váró úti cél legyen belőle.

A régión halad át az európai E65 közlekedési folyosó részeként működő, észak-déli irányú M86-os autóút, mely a történelmi Borostyánkő útvonal mentén halad a Balti-tenger és az Adriai-tenger között. Viszonylag közel találhatók Közép-Európa fővárosai – Bécs (206 km), Ljubljana (209 km), Zágráb (144 km), Pozsony (221 km), Budapest (265 km) – és olyan látnivalói, mint a horvátországi Plitvicei-tavak, a szlovéniai Bled, Ausztria egyik legromantikusabb városa, Graz, illetve a Balaton, Keszthely, vagy Hévíz. Persze kedvező elhelyezkedése nem volt mindig kihasználva, sőt! Egészen a XX. század elejéig a határvédelmet ellátó, kemény népek éltek itt a nyugati széleken (lásd a szomszédos Őrség elnevezése). Trianon, majd 1945 után utoljára ismét hermetikusan elzárt terület lett, hiszen itt húzódott a Vasfüggöny, melyet nem csupán az osztrák, de a jugoszláv határ mentén is lövészárkokkal, betonbunkerekkel és aknamezőkkel erősítettek meg.

Pedig igazán hangulatos, romantikus táj ez, mely – a sors furcsa fintoraként – épp elzártságának köszönheti érintetlenségét. Szelíd dombok, vadban gazdag, sűrű erdők, szőlőhegyek, völgyekben húzódó patakok, csöppnyi, szabálytalan, aprófalvas szerkezetű községek pöttyözik a Nagykanizsai, Letenyei és Lenti kistérség (Hetés domborzati és néprajzi tájegysége) vidékét, mely természeti értékei mellett a térségre jellemző kulturális és gasztronómiai hagyományőrzést is fontosnak tartja. A terület adottságait kihasználva a 60-as években fellendült az olajipar, az erdőgazdálkodás, és létrehozták az Erdőgazdaság Fűz- és Kosáripari Vállalat helyi üzemeit, melyek a rendszerváltásig szocialista szellemben működtek, azóta viszont a helyi kézművesek örökségük több száz éves titkait viszik tovább, megőrizve a Hetés vidékére jellemző anyaghasználat és motívumvilág részleteit. Amióta eltűntek a határok, és a vidék átjárható lett, egyre inkább megélénkül idegenforgalma is, mely ezeket az értékeket igyekszik tovább éltetni.

Hetési népművészet

Lentiben ízelítőt kapunk a térség kézműves hagyományaiból. Elsőként Hácskó Imréné hetési szőttes készítő népi iparművészt keressük fel, ahol a több száz éves hagyományok mellett megismerhetjük a régióra jellemző színeket és motívumvilágot, s láthatjuk azt a 140 éves szövőszéket, melyen e gyönyörű termékek megszületnek. Terítők, párnahuzatok, ingek sorakoznak mutatóban, melyeket csupán egyetlen színnel (a piros, a vörös, a kék és a fehér az alapszínek), de ízléses népi mintákkal készített. A hetési szőttes Virágh Béla tanítónak és feleségének köszönheti, hogy túlélte a XX. század viharait, s napjainkig is fennmaradt; az ötvenes évektől kezdve ők gyűjtötték össze a motívumokat, napjainkban pedig tanítványaik viszik tovább a kulturális örökséget. Persze nehéz egy portán úgy körbetekinteni, hogy ne csupa olyan tárgyat vegyünk észre, melyet az ügyes népművészek ne a saját kezükkel állítsanak elő.

A zalai népi művészet másik jeles képviselője Dulics Margit, kosárfonó, akinek szorgos ujjai között pillanatok alatt születnek meg a szebbnél szebb kosarak és más konyhai használati tárgyak és tároló edények. Megismerhetjük ennek az ősi mesterségnek minden csínját-bínját kezdve a hántolástól, a vessző főzésétől, egészen a színezésig. Azt hinné az ember, hogy e hajlékony anyagból meglehetősen korlátozott azoknak a termékeknek a skálája, amit elő lehet állítani, de ez nem így van. Egy gyakorlott, ügyes kosárfonó bármit – akár még bútorokat is – el tud készíteni a fűz, vagy más fafajták (lúc, jegenyefenyő, boróka, nyár, mogyoró) ágaiból. A közeli Szécsiszigeten Kelemen Ilona csuhétárgy készítő kedves kis figuráit ismerhetjük meg. Egy újabb olyan mesterség, melyet a helyben található alapanyagra, a kukoricára lehet építeni, hiszen a csövet fedő csuhéból sodrással bármilyen használati-, vagy dísztárgy elkészíthető. Napjaink egyik kedvenc növénye, a levendula pedig Nagy M. Katalin termékeinek színes, illatos nyersanyaga.

Bőségkosár
Első körben Lenti Termelői Piacán kaphatunk ízelítőt mindazokból az ínyenc falatokból, melyeket ez a föld megterem: különféle mézek, házi sajtok tehén, illetve kecsketejből, felvágottak, szalonnák, hurka, kolbász, füstölt húsáru, helyben termesztett zöldségekből elrakott savanyúság. A piac minden héten, csütörtökön és szombaton kínál lehetőséget a helyi termelőknek, hogy eladják portékáikat. Lenti-hegyen aztán további kincsekre bukkanunk. Szárított paradicsom, paprika, kökény, galagonya, csipkebogyó sorakoznak óriási dunsztos üvegekben, de nincs a természetnek olyan kincse, melynek jótékony hatását Baumgartnerné Torma Judit ne ismerné. Kis üzletébe belépve további finomságok kelletik magukat a polcokon: tökmagolaj, különféle lekvárok, szárított gingko biloba, pásztortáska, zsálya, körömvirág, gyümölcsszörpök, vagy éppen fürtökben felaggatott kövér fokhagymák. Az ember csak rájuk néz, és úgy érzi, itt elég egy szippantás, és magába szívja az egészséget.

Az Ausztriával és Szlovéniával szomszédos lejtők további kincseket is teremnek. A Sógoréknál ismert és kedvelt tök, pontosabban annak magjából készülő tökmagolaj itt is megtalálható. De a salátaolajként pár kilométerrel odébb csillogó karriert befutott sötétzöld színű tökmagolaj itthon egyelőre még nem olyan ismert, mint a szomszédban, de jótékony élettani hatásai (magas omega6 telítetlen zsírsav- és gazdag E- és F- vitamin tartalom) biztos sikert garantálnak: a többi között immunstimuláló, lassítja a szervezet öregedési folyamatait, és a gyulladás ellen is eredményesen veszi fel a harcot. Bár e tradicionális étel évszázadok óta ismert a hetési asztalokon, sajnos szélesebb körben eddig nem terjedt el, de a Szekeres Lányokon nem fog múlni, ők szívvel, lélekkel kínálják nagyszüleiktől e rájuk örökített értéket. A lankák másik kincse a szőlő, melynek évezredek óta kedvelt nedűjével errefelé Fülöp András borász hangulatos pincéjében ismerkedhet meg az ember.

Göcsej, Hetés és általában a Zala kevésbé ismert nyalánksága a szokatlan elnevezésű pörkölttorta, melyet cukorból és dióból (esetleg mogyoróból, mandulából, vagy szezámból) készítenek. Közismert elnevezése a grillázs, melynek legkorábbi leírása 1743-ból maradt fenn, bár ekkor még ’török papírosnak’ nevezték, s az égetett cukrot virágszirmokkal elegyítették. A csonthéjasok az 1700-as évek végén váltották fel a virágokat. A pörkölttorta az 1930-as évek óta lakodalmak, keresztelők, eljegyzések, születés-és névnapok kedvelt csemegéje, mely egyediségét készítője ügyességének, fantáziájának köszönheti. Az égetett cukrot ugyanis bárhogyan lehet formázni, bár tény, sok gyakorlás és tapasztalat szükséges ahhoz, hogy olyan szép darabok kerüljenek ki a kezünk alól, mint amilyet az iklódbördöcei Farkas Jenőné készít. A délután folyamán még egyszer visszatérünk Iklódbördöcére, ahol kóstolót kapunk Tóth Károly termelő mangalica termékeiből, melyek régen minden háztartás állandó alapanyagai voltak.

Erdők, völgyek titkai
No persze számos természeti és kulturális értéket is kínál a túrázóknak ez a vidék. Már önmagában is élmény a párszáz lelkes kis falvak, dimbes-dombos vidékek, kanyargós utak bebarangolása, miközben felfedezhetjük a nyugati vég leghangulatosabb, vagy éppen legizgalmasabb nevezetességeit. Lentiből kiindulva – ahol „Hagyomány és innováció” címmel, a helyi termékekre és idegenforgalmi adottságokra alapozva, tíz programcsomagot kínáló turisztikai projektet dolgozott ki a „Civilkurázsi” Lenti Civilszervezeteiért és Sportjáért Közalapítvány – bejárhatjuk a környék településeit: Lentiszombathelyt, Máhomfát, Bárszentmihályfát, Iklódbördöcét, Rádiházát, Pákát (itt található Öveges József professzor szülőháza), Szécsiszigetet, Csömödért, Gutorföldét, Kerkateskándot, Tormaföldét, a Budafapusztai Arborétumot, a Vétyemi ősbükköst, Bázakerettyét, Kerkaszentkirályt, Muraszemenyét, Tótszentmártont, Novát, Letenyét, vagy Tótszerdahelyt.

Lenti legismertebb, leghívogatóbb turisztikai kínálata a Termálfürdő és a Szent György Energiapark, ahová messze földről érkeznek a vendégek feltöltődni. Mi is itt múlatjuk a délutánt. Miközben a szabadban alig van néhány fok, a korai sötétedéssel egyre több csillag ragyog fel az égbolton, mi nyakig a meleg vízben nyújtóztatjuk fáradt tagjainkat és élvezzük a hidromasszázs medence kellemes élményeit. Bár a strandfürdő öt szabadtéri medencéjével első sorban nyáron igazi élmény, most, november közepén is bőven érkeznek látogatók, mellettünk például osztrák és szlovén vendégek ücsörögnek a gyógyvizes medencében. A fürdő területén található az egész Európában egyedülálló Szent György Energiapark, ahol a jótékony hatású, a Föld energetikai hálózatának részét képező energiavonalak (a gyógyvízzel kiegészülve) egészen magas szintű feltöltődést kínálnak az ide érkező vendégeknek. Az élő szervezetek energiahiányos állapotát helyreállító földsugárzásokat 2002-ben fedezték fel Lentiben.

A régió egyik leghangulatosabb úti célja a közeli Szécsisziget. A település egykor a Szapáry család birtoka volt, még ma is megtekinthető a XVIII. században, magyar barokk stílusban épült kastélyuk, valamint a Szapáry Péter által építtetett szép barokk templom, melynek különlegessége az oltár mögött megépített Purgatórium, valamint az ódon, egykor a pálosok tulajdonában lévő Fekete Madonna. A Kerkán valamikor húsz vízimalom működött, de a folyó szabályozása következtében ezek megszűntek, mára talán egy-kettő maradt mutatóban. Az egyik ilyen Iklódbördőcén, a másik Szécsiszigeten látható, mi ez utóbbit keressük fel. A szépen felújított épületben nem csupán a régi mesterségek közé tartozó molnárokét ismerhetjük meg, hanem bepillantást kapunk testünk-lelkünk harmóniájáért felelős gyógy- és vadvirágok életébe is, melyekből Lengyelné Csondor Katalin készít egészségmegőrző termékeket. A malomtól nem messze pedig a régió egyetlen vízibivaj populációja él.

Útban Csömödér felé, még megállunk, hogy felkeressük a magyar Maginot-vonalnak nevezett, egykori erődrendszer részét képező katonai bunkereket, melyek 630 km hosszan húzódtak az ország déli határvidékén Szeged és az Őrség között. A bokáig érő avarban megbújó lövészárkokat és masszív bunkereket végül sosem kellett használni. Utolsó úti célunk a Lentit Kistolmáccsal összekötő keskeny nyomtávú kisvasút csömödéri megállója. A Csömödéri Erdei Vasút hazánk leghosszabb kisvasúti hálózata, összesen 102, 9 km hosszan tekereg a vadregényes Zalai erdőségben. Az útvonalnak csupán harmadát használják személyszállításra, a többin fát szállító tehervonatok járnak. Mindennek ellenére a romantikus útvonal rengeteg érdeklődőt vonz, hiszen az erdőben egészen közelről lehet megfigyelni az itt élő vadállatokat. A vaddisznók, gímszarvasok – melynek itt élő populációja Európában a legnagyobb – teljes nyugalommal szemlélik a mesébe illő kismozdonyt és a rá kapcsolt vagonokat, melyek jelenlétéhez az 1910-es évek óta már hozzászoktak.

Szűrők
pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!