A kalandutazás női kompromisszumai

 Csereklei Maria- Akinek már vannak utazási tapasztalatai a minden kényelmet kielégítő romantikus-mézeshetes vagy a tíznapos, teljes–ellátásos nyaralásokon túl is, azok bizonyára tudják, hogy mennyi lemondással jár a nők számára egy több hónapos kalandtúra, melynek egyik sarkalatos jellemzője a le-nem-szervezettség.

Az alábbiakban egy csokorba kísérlem meg összegyűjteni élményeimet e kérdéskörben:

1. Kényelmetlenségek, elsősorban az otthon megszokott higiéniás körülmények, civilizációs minimumok hiánya miatt. Nos, egy idő után bele lehet szokni abba, ha egy ember napokig nem tud zuhanyozni vagy várni kényszerül a nagymosással, s addig bizony a kevésbé viseltes darabok között kénytelen válogatni két szettes ruhatárából. Különösen igaz ez a civilizációtól teljesen elzárt, több napig tartó poros gyalogtúrákon. A divatnak megfelelő öltözködés ( „uncsi ez a pulcsi”), a smink, vagy a különféle bőrápoló-és hidratáló krémek normális használata összeegyeztethetetlen egy ilyen úttal. A kimerítőbb napok végén egy laza mozdulattal elővarázsolni a hátizsák mélyéből a testápolót, már önmagában is fárasztó tevékenység volna. A kényeztetés hiánya természetessé válik, mint ahogy az is, hogy a két percre szabott jéghideg zuhanyt követően nem villantok Garnier reklámokból ismert csábos mosolyt a fejemre kent sampont habjai alól. Legfeljebb csak cifra káromkodással nyugtázom a sokszor elkerülhetetlenül bekövetkező balesetet: a nem éppen gyakorlati szempontok szerint kialakított zuhanyzó mocskos padlójára hulló ruha látványát.

2. Az énvédő mechanizmusok közül erőteljesebb fellépést igényelnek a törvényszerűen bekövetkező, Murphytől már ismert, kellemetlen szituációk kezelései. A kiszolgáltatottság, a szélsőséges helyzetek, illetve a legminimálisabb komfort biztosítása sűrűbben követelnek határozottságot a nőktől. A fűtetlen helyek, a leszakadt buszülésen történő, éjszakákon át tartó utazások; pénzünk lenyúlásának nyilvánvaló szándéka vagy a palira vételünkre való monstre-törekvések megkövetelik, hogy unos-untalan ismételgessem egyszemélyes „színházi előadásaimat:” jogos jussunk kikényszerítését. A darab hiteles alakításával és némi szerencsével a számunkra előnytelen szituációk zöme orvosolható. Eszembe jut erről az a hostel tulajdonos, aki a legnagyobb természetességgel zárogatta el a vizet, mialatt én éppen az utazók betegségének becézett hasmars következtében időm java részét a mellékhelyiségben töltöttem. A korábban már annyiszor eredménytelennek bizonyult „por favor” kezdetű kéréssel szemben a nonverbális gesztusok elértek céljukat ebben a vízelzárós csiki-csuki türelemjátékban.

3. Állandó éberség. Az átlagnál nagyobb figyelmet igényel cuccaink szállítása és azok állandó szemmel tartása. A távolsági busz utakon például a csomagtartó felőli oldalra ülni és lehetőleg minden megállónál figyelni, nincs-e valaki, aki a tartalékkerékre címkézetlenül bepasszírozott poggyászainkra igényt tarthatna. Mára már rutinfeladattá vált az örök dilemma felvetése: mit és hogyan hagyjunk a szálláson, esetleg hova láncoljuk a hátizsákokat? A megőrzőben hagyott táska tartalmának azonnali ellenőrzése, indokolt esetben megbízható helyi erőn keresztül taxi hivatása, pénzünk és irataink rejtett övtáskában történő tárolása: ezek a bagatell, hétköznapi mozzanatok mind-mind szerves részeivé váltak itteni napjainknak. Bár fizikai és szellemi képtelenség a nap 24 órájában őrző-védőként létezni, ez mégis oly természetessé válik, mint a lélegzetvétel. La Paz-i szállásunkon napi fix összeg ellenében vállalták értékeink őrzését, hogy aztán ennek ne tegyenek maradéktalanul eleget ( Én a zselézett hajú jampecre gyanakszom). Itt szeretnék üzenni neki, hogy az a csillogó karkötő nem ezüstből készült

 4. Étrendbeli eltérések. Nem vagyok kifejezetten finnyás természet, mindössze kétféle étel szagától tudnék Alaszkáig futni; ez pedig a pacal meg a birkahús. Három hónap "csirke rizzsel" kizárólag egyféle módon elkészítve azonban már engem is próbára tesz. A bolíviai konyha remekeit részletező szakácskönyv azonban szerintem egy buszjegyre is ráférne… Az itteni egyhangú és rendszertelen kajálások után ellenállhatatlan vágy buzog bennem, hogy hazaérve idényzöldségekből megállás nélkül főzzek, s kizárólag a leghizlalóbb alapanyagokból édes-habos csodákat süssek. Ez utóbbiból megkínálnám a szomszédokat is. Meg esetleg Kutninét is a negyedikről.

5. Túlzottan elkényelmesedett, civilizált életvitelünk alapvető, de a hétköznapokban kellően meg nem becsült apróságainak észrevétele, majd értékelése. Otthon már fel sem tűnik a puha és meleg ágy megszokott kényelme, az egy csavarintással felfűtött lakás, a frissen főzött kávé íze, avagy a kedvenc öblítőm illatát árasztó tiszta ruhák oly természetes jelenléte. A polcokon könyvek. A gardrób tele van aggatva ruhákkal, amelyek sorsa még jóval az elhasználódásuk előtt megpecsételődik. A hűtőben joghurtok, s egyéb étkek választéka várja az elkényeztetett fogyasztót. Aki már várta a nap sugarainak felbukkanását egy hét órás éjjeli hegymászás után - nos, az tudja, mit is jelent a NAP, ami végre felolvasztja a rá fagyott ruhát és a szilárd halmazállapotú ivóvizét. Egy ilyen út felér egy önismereti tanulmánnyal, ahol a pillanat élvezete és a jelen átélése nem alacsonyodik le a közösségi oldalakon önreklámozás céljából felhasznált, tartalom nélküli idézetekkel.

6. Együtt jóban-rosszban. Hónapokig napi 24 óra még a sokat látott házasokat is próbára teszi. Úgy néz ki, mi jól döntöttünk egymás mellett. A heti egyszeri verekedés mindkettőnk szerint még simán belefér.

7. Idegen férfiak kérdésköre. Meglepő, de a gringólány itt nincs kitéve különösebb zaklatásnak. Az arab világban tapasztalt közeledés semmilyen formájával nem találkoztam ideát, Latin-Amerikában nem jár simogatás a felszolgált kávé mellé (na, nem mintha hiányozna). A turistáktól mentes vidéki közegben, hazai pályán inkább csak megbámulnak, szótlanul, tátott szájjal. Nem füttyögnek utánam, békén hagynak. De lehet, hogy csak nem vagyok a zsánerük? Az mindenesetre érdekes, hogy amikor már tényleg csak egy váltás ruhám maradt, a nőiesség minden külső ismérvét nélkülözve arattam viszonylagos sikereket. Elég volt, ha A. épp csak egy pillanatra elfordult, s már jöttek is a kacsintások felém ...

8. S végül arra a kérdésre, hogy mi hiányzik otthonról a legjobban a família, a baráti összejövetelek és a fent említettek mellett? A korlátlan internet- és mosógép használat. Magyar nyelvű könyvek, folyóiratok böngészése. Kanapén elterülős dvd-zés, közben családi jégkrém fogyasztása. (Mialatt a fagyasztóban legalább kétféle a választék és folyamatos az utánpótlás.) Ha nincs fagyi, akkor Rákóczi túrós a Mester utcából. Miután kiéltem kulináris igényeimet, - ez mondjuk legalább két hét - jöhet majd az egészséges étrend, kezdve a reggeli búzafű préselésen át a különböző zöldség- és gyümölcsturmixokig. Kutakodás a kiskörúti antikváriumokban, jógázás s persze a rendszeres sport. Többek között jó haverommal: a Biciklivel, „aki” a pince mélyén várja szabadulását.

Írta:Csereklei Maria (www.hatizsakos.blogspot.com)

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!