Várpalota

A város legfőbb nevezetessége a XIV. századi eredetű Újlaky-vár, amelyben Közép-Európa egyetlen vegyészeti múzeuma kapott helyet. A Zichy-kastélyban a Kárpát-medence XX. századi történelmét bemutató Trianon Múzeum látható.

A várpalotai bányászkodás emlékeit ma bányászati múzeum őrzi.

Az Újlaky-vár a város legismertebb nevezetessége, egyben jelképe. Gyakran nevezik a török kor híres várvédő kapitánya nevéről Thury-várnak is. Az egykori erődítmény napjainkban múzeumoknak ad otthont. Látványos építészeti emlék a Zichy-kastély is. A barokk stílusban emelt épületet klasszicista, romantikus stílusban Ybl Miklós tervei alapján építették át 1863-ban. Az épületben kapott helyet az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződésre emlékező állandó kiállítás. A kastély emellett kulturális rendezvények helyszíne.

Településtörténet

A település környékén a népvándorlás korából gazdag sírmaradványok kerülek elő. Római halomsírt találtak Inotán, mely a II. századból származik. A 3-4 méter magas sírok ma is láthatók a Várpalota és Inota közötti út mentén.
Várpalota a Csák nemzetség tulajdona 1350-ig, később az Újlaky család birtoka egészen 1524-ig, Palota várának megépítése is a nevükhöz kötődik.
Várpalota három település, Palota, Inota és Pétfürdő egyesítéséből jött létre 1951-ben. Nevében egy város volt, de a városrészekké minősített települések viszonylag távol voltak egymástól. A rendszerváltás után Pétfürdő népszavazás nyomán 1997. október 1-jén újra önálló lett.

Várpalota a XVIII. század közepére virágzó mezővárossá vált. 1876-ban megnyitották a külszíni lignitbányát, majd mintegy 10 évre rá megkezdődött a mélyművelésű bányászat is.