Magyarhertelend

A Pécstől északra, a Pécsi-tó északkeleti végén fekvő település megközelíthető közúton Pécs, illetve a 66. számú út felől.

A középkori eredetű település egykoron fazekasságáról volt ismert. Szinte minden háznál készítettek edényeket, de a férfiak csupán a szükséges nyersanyag kitermelésében és hazaszállításában segédkeztek, a gölöncsérek az asszonyok voltak. Olyannyira általános volt ez, hogy azok a lányok, akik másik faluba házasodtak, többé nem készítettek kerámiát, a máshonnan hozott asszonyoknak viszont meg kellett tanulniuk a mesterségbeli fogásokat. Termékeiket (korsók, tálak, tányérok) fehér alapon népi motívumokkal díszítették, s a környező vásárokon, piacokon értékesítették. Egyik kedvelt árujuk volt a "hertelendi bugygós korsó", amely a vízbe merítéskor "bugyogott".

A kihalt háziipart a turisták kedvéért itt is, és a környékbeli településeken is újjáélesztik.

A falu legújabb fellendülését az uránkutató fúrások eredményeként 1958-ban feltárt 40 Celsius-fokos termálvizének köszönheti, melynek hasznosítására kellemes környezetben fürdőt létesítettek.