Iszkaszentgyörgy
A település megközelíthető közúton: a 7-es úton Székesfehérvárig, onnan tovább a 8-ason, majd jobbra letérünk, innen 5,4 km, de elérhető Kisbér irányából is a 81-es úton.
Az ősrégi kis falu területén a népvándorlás népeinek használati tárgyai, fegyverei kerültek elő. Iszkaszentgyörgy helyén a középkorban három falu: Iszka, Szentgyörgy és Atya állott. A községeket Iszkaszentgyörgy néven 1590-ben adóösszeírások említik először.
A török korban teljesen megsemmisült az ősi iszkai szőlőkultúra is. A török idők után vásárlás illetve házasságok révén az Amadé, a Bajzáth, majd a Pappenheim család kezébe került a falu. Az új birtokosoknak köszönhetően megújult a szőlőtermesztés is, így a szentgyörgyi ezerjó akkoriban vetekedett a mórival.
A falu történetében aranybetűkkel írták 1848 dicsőséges napjait. A lakosság nagy lelkesedéssel támogatta és helyi akciókkal segítette a forradalom és szabadságharc sikerét. Megszervezték a nemzetőrséget is.
A vizekben szegény területen néhány forrás és kisebb vízfolyás biztosította a lakosság vízigényét. Közöttük talán a legnevezetesebb az elpusztult Atya falurészen feltörő Duzzogó-forrás volt. Egykori feljegyzés szerint a Duzzogó az izlandi gejzírekhez hasonlóan lövellte fel a vizét. A XIX. században 7 malom működött a Iszkaszentgyörgyön, közülük hármat a Duzzogó-forrás hajtott. A Duzzogó-forrás vizére egzotikus fürdő épült a két világháború között, amely sok fürdőzőt vonzott ide Székesfehérvárról is. A ma már rommá vált létesítmény az 1950-es években még működött. A Duzzogó és sok más bakony- és vértesaljai forrás vize a bányászat miatt tűnt el.
A római katolikus plébánia a székesfehérvári egyházmegye lelki központjaként működik. Ennek keretében sokan érkeznek ide lelkigyakorlatra, képzésre. Nyaranta gyermeküdültetés és halmozottan sérültek, szenvedélybetegek üdültetése folyik itt.
A folyamatosan fejlődő település lélekszáma is egyre gyarapodik. Sokan költöznek Székesfehérvárról is erre a szép vidékre. Sportpálya, szolgáltatóház épült, és hamarosan megvalósul az új községháza is. Új családi házak építésére Márványkert néven lakóparkot alakítottak ki.
A település környékén túraösvények, horgászásra alkalmas patak és víztároló, ródlizásra alkalmas hegyoldal, sőt még sífelvonó is várja a kirándulókat.
Iszkaszentgyörgy neves szülötte Márton József (1771-1840) szerkesztő, nyelvész, az MTA tagja, és Mándi Márton István (1760-1831), aki 1790-től a pápai főiskola igazgatója, a "Dunántúli Athén" megteremtője volt.
