Kozármisleny

Kozármisleny Baranya megye középső részén, közvetlenül Pécstől délkeletre terül el. Szomszédai északkeleten Nagykozár, keleten Magyarsarlós, délen Szemely és Egerág, délnyugaton Pécsudvard.

 A község két településből alakult ki. Kozár neve 1332-1335 között Kosar alakban bukkant fel. Misleny neve 1266-ban jelent meg a történeti forrásokban Myslen változatban. A Kozár helynév a Kabarokra (Kazár néptöredék) emlékeztet, a Misleny helynév horvát eredetű személynévből (Misljen) keletkezett. Kiskozár és Misleny falvakat 1928. szeptember 6-án előbb Kiskozár, majd Kozármisleny néven egyesítették.

A község történetének kezdete a régmúltba nyúlik. Az első régészeti lelet a bronzkor korai szakaszából, i.e. 1800-1900 körül a Somogyvár-Vinkovci kultúra népétől bukkant elő. 

A Botos-dűlőben 1942-ben római érméket, leleteket, épületnyomokat rögzítettek. Üszögpusztán 1949-ben a halastavat tápláló forrásnál római kori villára utaló romokat találtak. A Samuka-féle téglaháznál 1950-ben boltozatos római téglasírt találtak. A Hunyadi utca 44. számú ház udvarán egy darab Faustina érem került elő. A Kossuth utca 37. számú háznál 1969-ben római kori kocsi temetkezés került napvilágra, ahol két felszerszámozott ló csontvázát találták. (jelenleg a Pécsi Várostörténeti Múzeumban tekinthető meg - Felsőmalom u. 9.)

A kiskozári szőlőhegyből szőlőforgatáskor előkerült leletek 1907-ben a pécsi múzeumba kerültek. A honfoglalást követő időszakból a 10-11. század korából 1960-ban kilenc sírt tártak fel. 

A környék jelentős szerepet játszott Baranya vármegye kialakulásában. A területen két jelentősebb várispánságról tudunk, középpontjukban egy-egy földvárral, élükön az ispánnal. Az egyik a baranyavári, a Villányi-hegységtől délre jött létre, a másik pedig a koaszti, amelynek központja Kozármisleny, Nagykozár környéke és az innen Villányi-hegységig terjedő területet foglalta magába. A koaszti várispánság többször volt átvonuló hadak szálláshelye és a hagyomány szerint többször láthatta a magyar királyt fényes kíséretével.