Bogád

Bogád az Árpád-korban is lakott település volt, az első fennmaradt írásos emlékek szerint 1058-ban a pécsi püspök birtokaként tartották nyilván.

1331-ben vallon telepesek alkották a falu közösségét. A nyilvántartások szerint 1559-ben 8, 1565-ben 17 ház volt a településen. Az 1680-as években Bécs ostromára induló török hadak súlyos pusztítást hagytak maguk után, a falu üresen maradt házait rövidesen rác menekültek népesítették be. 1702-ben négy magyar és három horvát család lakott a községben. Barokk stílusú római katolikus temploma 1754-ben épült, az ekkor készült török medence szenteltvíztartóként a mai napig fennmaradt. A templom mellé négy szomszédos települést is ellátó plébániát építettek, amelyre három papot is küldött a pécsi püspökség.

A hajdani szokás szerint a szentmisére, esküvőre, temetésre vagy más egyházi eseményre gyűlő közösség lovas fogatot küldött a papért. 1786-ban tiszta magyar községként 79 lakóházzal és félezer lakossal szerepel az írásos emlékekben. A ma is döntő többségében római katolikusok lakta településen a XVIII. században emelték Szent Vendel kápolnáját, amelyet 1999-ben felújítást követően szenteltek újjá.