Túra a Király-hegyre

A természet bohóka játékának lehettek szemtanúi, akik részt vettek a hétvégi Alacsony-Tátra túránkon. Hajnalban a Hősök terén toporogva, kicsit bolondnak éreztük magunkat, hogy otthagytuk a pihe-puha ágyunkat egy csapadékosnak ígérkező szomorú őszi túráért. Esőben utaztunk a hegy lábánál fekvő Telgárt faluig, ahol ködös-párás idő fogadta kis csapatunkat.

A hegy titokzatos szelleme felhő alá rejtette a Király-hegy (Kralova hola) 1943 méter magas csúcsát.
Elindultunk.
Meredeken kapaszkodtunk fel a színes-őszi ruháját felöltött erdőben, majd havas ösvényen araszoltunk káprázatos fehér kabátba öltözött fenyők sűrűjében. Az ősz télbe fordult, csak a hó alól kikandikáló sárga virágok emlékeztettek minket a hirtelen tovatűnt indiánnyárra. Gyakran 10-15 centiméteres hóban kígyózott túraútvonalunk a hegy tetején lévő rádióállomásig.

A tiszta időben, oly fantasztikus panoráma elmaradt, a hegytető felhőbe burkolózott.
Betértünk a melegedőbe, megpihentünk elmajszoltuk ebédünket, majd a kék jelzésen ereszkedtünk vissza a völgykatlan irányába. Fáradozásunk jutalma azonban nem maradt el!

Az angyalok elkergették a felhőket és parádés kilátással jutalmazták kitartásunkat. Aranyló őszi nap simogatta arcunk, átmelegítve testünket, lelkünket.
Már egyáltalán nem bántuk, hogy itt vagyunk a hegyekben és nem a vasárnapi ebéd súlya alatt roskadozó asztalnál. A tél elvesztette csatáját az ősz visszahódította a Kralova hola lejtőit. Elégedetten érkeztünk meg kisbuszainkhoz, majd egy ízletes szlovák sör vagy capuccino elfogyasztása után indultunk haza, egy kerek-egész túranapot hagyva magunk mögött.

Vagy talán egy kicsit többet is: részesei lehettünk a természet mindig megújuló fantasztikus változatosságának!