Egyedül a hegyekben

Túrázzunk-e egyedül, vagy sem? Ez egy olyan kérdés, amelyre nincs határozott válasz. Egyrészt egy hegycsúcs egyedüli meghódítása nagyobb teljesítmény, mint társakkal, másrészt viszont egy esetleges baleset esetén csak magunkra számíthatunk. Nem utolsó sorban pedig sokan éppen azért mennek a hegyekbe, hogy távol legyenek az emberektől. Véleményük szerint a felesleges fecsegés és a mindennapi rohanás értelmetlen időtöltés. Sokan Istent keresik a hegyekben, inspirációt merítenek, vagy csak kikapcsolódásra vágynak. A magány sokakat örömmel tölt el. Menekülés a zsúfolt turistautakról, túrázás akár rossz időben is, egyedül maradni a hegyen. Mind-mind fontos kérdés, melyekre próbáljuk megkeresni a választ.

Emlékeztetni kell azonban mindenkit arra, hogy a Tátrában még a legkiválóbb himalájai hegymászók sincsenek mindig biztonságban. Ne felejtsünk el magunkkal vinni a feltöltött mobiltelefont, elemlámpát, amellyel adott esetben fényjelzést tudunk adni, hasznos lehet pl. egy síp, valamint kiegészítő meleg ruházat és kellő mennyiségű élelmiszer. Rendkívül fontos azonban, hogy a völgyben, biztonságos helyen, otthon, a szállásunkon vagy bárhol legyen valaki, aki ismeri az útvonalunkat és a menetrendünket. A legjobb ezzel a személlyel rendszeresen, előre megbeszélt terv szerint kapcsolatot létesíteni, és előre megbeszélni vele, hogy értesítse a hegyimentőket, ha a legutolsó bejelentkezés óta rendkívül hosszú idő telt el. Ha több napos túrára indulunk, hagyjunk üzenetet a menedékház vagy szálláshely recepcióján a részletes útitervünkkel.

Nem a legjobb ötlet túra közben megváltoztatni az eredeti tervet. Ha mégis erre kényszerülünk, azonnal tájékoztassuk a velünk kapcsolatot tartó személyt új útvonalunkról és menetrendünkről. Ezek fényében is egyértelműen ki kell azonban jelenteni, hogy az egyedül történő túrázás nagyon kockázatos tevékenység. Vannak azonban olyan módszerek, amelyekkel csökkenteni lehet a kockázatot, ezeket azonban használni kell. Kivétel nélkül minden esetben.