Encs, Hernád-völgy térkép

A Hernád-völgyben lévő abaúji kisváros elsősorban a csereháti dombok és a Zempléni-hegység közelsége miatt népszerű a természetkedvelő turisták körében. Encs legfőbb látnivalói a templomok, és azok a szobrok, melyek közül több is az itteni alkotótábornak köszönhetően jött létre. A műemlékek közül figyelmet...

A Hernád-völgyben lévő abaúji kisváros elsősorban a csereháti dombok és a Zempléni-hegység közelsége miatt népszerű a természetkedvelő turisták körében.

Encs legfőbb látnivalói a templomok, és azok a szobrok, melyek közül több is az itteni alkotótábornak köszönhetően jött létre. A műemlékek közül figyelmet érdemel a régi római katolikus templom, az Abaújdevecserben lévő Csoma-kúria. Érdemes felkeresni a közelben lévő Gibárton a az 1903-ban a Hernádra épült törpevízművet, mely Magyarország második legrégebbi vízierőműve.

Várostörténet

Régészeti ásatások igazolják, hogy már több ezer évvel ezelőtt emberlakta település volt a város mai helyén, s ezt követően is minden történelmi korszakban éltek emberek a vidéken. Birtokba vette a honfoglaló magyarság is. Neve először 1219-ben, az újvári ispán poroszlójának nevében tűnik fel, Hensy alakban. A XIV. századtól kezdve több környékbeli földesúr birtokolta. Zsigmond király csereadományként adta 1409-ben Özdögei Besenyő Pálnak és Sáfár Istvánnak Kaproncza váráért és a somogyi vámért. 1450 körül Olnodi Czudar Jakab familiárisaival kirabolta, és a tornai uradalomhoz csatolta. A XVI. században fejlődésnek indult települést azonban Eger eleste után a török nem kímélte, a sok zaklatás és a magas adók miatt elmenekült a jobbágyság nagy része.

1667-ben az itt lévő udvarházat a török porig égette, és a német őrséget szétkergette. Az 1666-os, Wesselényi-féle összeesküvésben játszott szerepe miatt a király elkobozta a várkastély vízimalmát. A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) ideje alatt a felvidéki hadjáratok állandó táborhelye volt Encs, amit egyébként sem kímélt ez az időszak: 1706-ban Rabutin generális zsoldosai a kuruc hűség miatt felégették, később pestisjárvány pusztította. 1715-ben majdnem teljesen kihalt, a következő öt évben Kassa környékéről települtek be emberek.

A XIX. század jelentős fordulatot hozott a település életében. 1860-ban Encset is elérte a vasútvonal, ami az egész Hernád-völgyben erőteljes fejlődést eredményezett. Forró és Encs település Encsen kapott közös vasútállomást. A kiegyezés után Encs közjegyzőségi székhely lett. 1890-től jelentős állattenyésztő hely és az országos vásárokat is itt rendezték.

1920-tól a trianoni békeszerződés által kettészakított Abaúj magyarországi, kisebb felének közigazgatási központjává kezd válni Encs. 1970-ben nagyközségi, majd 1984-ben városi rangot kapott, és hozzákapcsoltak környékbeli településeket: Gibártot, Abaújdevecsert, Fügödöt.

Minden év júliusában Országos Amatőr Képzőművészeti Alkotótábort rendeznek.